2011. május 22., vasárnap

Üdvözlöm a kedves Látogatót!

   A mai napon - napos tavaszi késődélután - elhatároztam, hogy létrehozom azt a blogot, amelyen keresztül tankönyvekről és taneszközökről gondolatokat próbálok majd közzétenni és cserélni.
   Az olvasómnak tudnia kell, hogy Révkomáromban, Szlovákiában születnek majd ezek a gondolatok, amelyekből bizonyára az is ki fog tetszeni, hogy innen, a Föld ezen helyéről milyennek látszik a világ, akarom mondani: az oktatás-nevelés világa.

www.tankonyv-tanszer.eu

554 megjegyzés:

  1. www.tankonyv-tanszer.eu

    A szlovák szállodai helyfoglalások összegzése alapján a Magas-Tátrában a magyar turisták száma megcsappant, sorrendben a csehek, lengyelek, németek és a dél-kóreaiak után következünk. Vajon miért? Mi tapasztalható a kölcsönös nyelvismeretből? EU-s ajánlás két nagy nyelv és az egyik szomszédos nyelv ismerete, amely lehet, hogy nem annyira elterjedt. A félmillió szlovákiai magyar lenyomata nem jelenik meg a statisztikákban. Belesimulnak a nagy európai összhangba, hiszen az anyanyelven túl a kisebbségi iskolákban tanulnak két nagy világnyelvet és egy kis népét, amely tudomást sem szeret venni róluk, így a kölcsönösség nem is téma a két nép között. Az adott nyelv érvényesíthetőségét támogatja-e a turizmus vagy ellenkezőleg?

    Ma az idegennyelvek tanulásával-tanításával kapcsolatos eszközökre szeretnénk irányítani szíves figyelmüket.

    VálaszTörlés
  2. Idézem az Új Szó cikkéből:

    "...a nyelvhasználati küszöb úgy csökken 15 százalékra, hogy ennek végrehajtására még legalább tíz évet kell várnunk. A törvény szerint ugyanis ott lehet élni a kisebbségi jogokkal, ahol két egymást követő népszámláláson 15 százalék feletti az adott kisebbség aránya, miközben azokat a cenzusokat veszik figyelembe, amelyek eredményeit 2011. július 1-je után hirdetik ki. A 20 százalék feletti községekben a korábbi törvény alapján továbbra is lehet használni a kisebbségi nyelvet.
    „Értelmes kompromisszum született, gratulálnom kell Szlovákiának” – mondta a szavazás után Bugár Béla, a Híd elnöke, aki kiemelte: kompromisszumos megoldás született.

    VálaszTörlés
  3. Szlovákia déli részén folytatódik a nyelvi és megélhetési kiszorítósdi. Önmeghatározás és önérvényesítés nélkül nincs jövőkép. A tőke elkerüli tájainkat.
    „A munkáltatók elsősorban a tapasztaltabb alkalmazottakat keresik, ráadásul a gazdasági válság miatt a munkapiaci lehetőségek sokkal korlátozottabbak, mint korábban” – nyilatkozta Peter Paška, a ProAct People Slovensko személyzeti ügynökség igazgatója, aki szerint a főiskolákról, egyetemekről kikerülők körében 30%-hoz közelít a munkanélküliségi ráta. Nem jobb a helyzet a középiskolát végzettek körében sem. A szakközépiskolákból kikerülők 32, míg a szakmunkásképzők érettségivel végződő szakain tanulók 28%-a képtelen munkát találni. Valamivel könnyebben helyezkednek el a szakmunkásképzőt végzettek, esetükben 21% körül mozog az állástalanok száma." Új Szó

    VálaszTörlés
  4. Öröm-e vagy bánat a szlovák "felelős" személyek részéről, vagy talán nem is igaz a következő hír?
    "Čaplovič a műsorban megosztotta az egyik, Somorjához közeli településről származó információját: magyar nemzetiségű lakosoknak szlovák íveket kellett kérniük, hogy - a szakkifejezések miatt - ki tudják tölteni a magyar íveket." Új Szó
    Čaplovič azonban nem csak ezen az eseten "bánkódott", a magyar iskolákban megtanított magyar nyelv alacsony színvonalán is "elszomorodott". Közben a nyelvküszöb túl alacsony határa miatt marasztalta el a parlament tegnapi döntése miatt a jelenlegi kormányt. Ki érti ezeket a testvéreket?!

    VálaszTörlés
  5. A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa nyilatkozata - a népszámlálásról és a nyelvhasználati törvényről is - Új Szó

    "Az MKP továbbra is felvállalja azon célkitűzését, hogy a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé váljon Dél-Szlovákiában."

    Megkerülhetetlen, európai minőségű, emberhez méltó kiállás a nyelvi jogokért, százalékos osztoszkodások nélkül.

    VálaszTörlés
  6. Tegnap TV adásban Čaplovič, a volt szlovákiai kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, elmarasztalta magyar nyelvtudásunkat a Felvidéken. Volt is némi igaza, hiszen több mint 90 éve nem fejlődhetett organikus egységben a nyelvünk az anyaországival, továbbá a nem anyanyelven tanulók százalékaránya igencsak magas. Az asszimilálódás útjára is sokan tévedtek. A kisebbségbarátnak nem nem mondható Caplovicék által felszított közhangulatról már nem is beszélve. A szlovák tankönyvek magyarokra vonatkozó passzusai enyhén szólva fésületlenek, amelyekből sok-sok magyar gyermek tanul önmagáról, saját nemzetéről képet alkotni.

    VálaszTörlés
  7. Tegnap televíziós párbeszédben Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke, cseh véleményre hivatkozva velünk kapcsolatban mondta, hogy a kisebbségeknek nem szabad sokat engedni, mert még többet fognak akarni.

    Az oktatás számára összegezniük kellene, hogy eddig mit sikerült elérnünk nyelvi jogaink tekintetében, s azokat tananyaggá tenni.

    Az Új Szó beszámolójából:

    "A módosítás után a törvény csak az úgynevezett hagyományos nemzeti kisebbségeknek ad nyelvhasználati jogokat, így természetesen a magyar kisebbségnek is.

    Mozgó küszöb
    A törvény egyik leglényegesebb változtatása a nyelvhasználati küszöb megváltoztatása. Az eredeti tervekkel ellentétben nem 10, hanem 15 százalékra módosul, ám gyakorlatilag csak 10 év múlva, ugyanis két egymás után következő népszámláláson kell legalább ennyi kisebbséginek a településen lakni ahhoz, hogy élhessen nyelvi jogaival. A mostani és a 2021-es népszámlálás adatait veszik majd figyelembe. Addig viszont az összes községben élni lehet a kisebbségi nyelvi jogokkal, ahol ezt eddig is lehetett, függetlenül attól, hogy a mostani népszámlálás eredménye esetleg azt mutatná, hogy 20 százalék alá esett a kisebbség aránya. A nyelvhasználati jogok viszont csak akkor vesznek el, ha három egymást követő népszámláláson 15 százalék alá csúszna az adott kisebbség aránya. 2031-ig tehát garantálva vannak ezek a jogok ott, ahol most is érvényesek."

    VálaszTörlés
  8. Folytatás

    "Magyar okiratok
    Újdonság, hogy a kisebbségi küszöböt elérő községekben a hivataloknak – a polgár kérésére – kisebbségi nyelven is ki kell adniuk bizonyos iratokat. A születési és halotti bizonyítvány, valamint a házasságlevél magyarul is kiállítható. Bizonytalanságok esetén a szlovák nyelvű változat a mérvadó. A lakosság jelentős része ugyanakkor a járási székhelyek kórházaiban születik, ahol nem biztos, hogy a magyarok aránya meghaladja a 15 százalékot. Így például aki Pozsonyban, Kassán vagy Nyitrán születik, továbbra sem kaphat magyar nyelvű születési bizonyítványt.
    Nagyon fontos változás, hogy egyéb kétnyelvű közokiratokat is kiadhatnak ezentúl a hivatalok: engedélyeket, igazolásokat, nyilatkozatokat. Ezeket akkor kapja meg kétnyelvű változatban a polgár, ha külön kéri. Ha magyar nyelven írt beadványt nyújtott be, a választ is magyar nyelven kell megírni. Ilyen lehetőség eddig nem létezett.
    Eddig csak a községi hivatalnak kellett kisebbségi nyelvű űrlapokat biztosítania, a módosítás után már az állami hivataloknak is (pl. adóhivatal, munkahivatal, közlekedési hivatal stb.).
    Fontos még, hogy a hivatal köteles tájékoztatni az állampolgárokat a kisebbségi nyelv használatának lehetőségeiről, a hivatal épületében jól látható helyen elhelyezett információkkal.
    A törvény szerint az önkormányzatok írásos dokumentumait az államnyelvű változat mellett a kisebbségi nyelven is ki lehet állítani. A jegyzőkönyveket, statisztikákat, határozatokat, a nyilvánosság számára szolgáló információkat kisebbségi nyelven is közzé lehet tenni. A tervezet pontosítja a község kisebbségi megnevezésének elhelyezését, valamint előírja, hogy a vasútállomások, repterek és kikötők kisebbségi nyelven is megjelölhetők.

    Magyar táblák
    További jelentős változtatás, hogy a törvény előírja, a kisebbségek által lakott községekben a fontosabb információkat a kisebbség nyelvén is közölni kell. Vonatkozik ez a feliratokra is, a tervezet szerint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló összes feliratot a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. A jogszabály konkrétan az üzleteket, sportpályákat, éttermeket, utcákat sorolja ide. – A 4. § (6) bekezdéséről van szó: Kötelezően fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén azokat a feliratokat, amelyek veszélyhelyzetre figyelmeztetik az állampolgárokat (például: Vigyázat, magasfeszültség!). Ennek elmulasztása esetén bírság szabható ki. Minden egyéb feliratot is fel lehet tüntetni kisebbségi nyelven is.
    A települések névváltoztatását illetően az eddigi szabályozás szerint a népszavazás érvényességéhez 50%-ot meghaladó részvételre volt szükség, és a résztvevők 80%-ának kellett támogatnia a névváltoztatást. A módosítás után már elég, ha a résztvevők több mint fele a névváltoztatásra szavaz. A népszavazás kiírásáról a képviselő-testület dönt. (Egy ilyen szavazással azonban csak a már meglévő kisebbségi nyelvű megnevezést lehet megváltoztatni. Például Nemeskosútot Kosútra.) Ez azért lényeges változtatás, mert egy 30-40%-ban magyarlakta községben szinte lehetetlen lenne elérni a több mint 50 százalékos, vagy még magasabb részvételi és támogatottsági arányt.

    VálaszTörlés
  9. Folytatás

    Egészségügyi intézetek
    A törvény kimondja, hogy a kórházaknak, rendelőintézeteknek lehetővé kell tenniük a kisebbségi nyelvhasználatot, amennyiben ezt saját feltételei megengedik. Tehát nem kötelező a kisebbség nyelvén beszélő orvost, nővért vagy tolmácsot alkalmazni, másrészt a magyar orvost és nővért nem lehet akadályozni abban, hogy magyarul beszéljen a beteggel.
    A törvény több kötelességet ír elő a kisebbségek által lakott települések önkormányzatai számára. A község hivatalos tábláján és internetes oldalán kötelezően fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén az önkormányzat jogköreit és összetételét, az önkormányzat által kiadott előírásokat, rendeleteket és döntéseket. Tájékoztatni kell arról is, hogy hol, mikor és milyen módon nyújthatják be a természetes és jogi személyek kérvényeiket, javaslataikat, panaszaikat és egyéb beadványaikat. Emellett a kisebbség nyelvén is tájékoztatni kell a község gazdálkodásáról, költségvetéséről stb.

    A végrehajtás ellenőrzése
    A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek kétévente jelentést kell írnia a kisebbségi nyelvek használatáról, és azt a kormány elé kell terjesztenie. A törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettesi hivatal nyújt szakmai és módszertani segítséget az önkormányzatoknak, hivataloknak és jogi személyeknek.
    Eddig a számonkérhetőség bizonyult minden hazai kisebbségi törvény Achilles-sarkának. Az új jogszabály ezt úgy oldja meg, hogy a törvény egyes paragrafusainak megsértése esetén 50 és 2500 euró közötti bírság szabható ki a mulasztást elkövető hivatalra. Ha a veszélyhelyzetre figyelmeztető tábla csak szlovák nyelvű, jogi személy is bírságot kap. Hasonlóképpen szerepel ez az államnyelvtörvényben is."

    VálaszTörlés
  10. Nemcsak a szlovákiai magyarok érzik alamizsnának a parlamentben elért "eredményeket", amelyek nem európai szellemiségű egyenjogúságról szólnak.

    A magyar államtitkárság szerint is "a jogszabály több olyan elemet is tartalmaz, ami egyértelmű visszalépés az eddigi gyakorlathoz képest, és számos olyan korábbi rendelkezést megőriz, ami a kisebbségi nyelveket használókat hátrányos helyzetbe hozza.

    "Mélységes csalódással" értesültek például arról, hogy azokban a hivatalokban, ahol anyanyelve használatára létszámaránya alapján jogosult valamely nemzetiség, továbbra sem előírás, hogy legyen olyan alkalmazott, aki beszéli az adott nyelvet. A kisebbségek kiszolgáltatottságát növelő komoly visszalépésnek tekintik, hogy a törvénymódosítás alapján időbeli keret határozható meg a nemzetiségi nyelvű ügyintézésre. Diszkriminatívnak és a kisebbségi kereskedelmi televíziózás ellehetetlenítésére való törekvésként értékelik a kisebbségi nyelvű tévéműsorok államnyelven történő feliratozásának kötelezettségét, ami lehetetlenné teszi élő adás sugárzását, és gazdasági versenyhátrányt is jelent. Véleményük szerint abszurd az a rendelkezés is, amely az önkormányzati rendőrök esetében minden "jelenlevő" beleegyezéséhez köti a kisebbségi nyelv használatának lehetőségét." Új Szó
    Ki tudná a cöveket (a nemzeti szűkkeblűséget) a helyére tenni, ha itt benn erre hajlandóság nincsen? Talán Brüsszel?

    VálaszTörlés
  11. Sajnos, most sem tankönyvekről és tanszerekről számolok majd be, hanem egy frissen felröppent Új Szó-hírről:
    "Érsekújvárban ismeretlen férfi kitelepítéssel riogat idős magyarokat arra az esetre, ha a népszámlálás során magyarnak vallanák magukat."

    VálaszTörlés
  12. Rövidke történelem Érsekújvárból:

    "A város a Nyitra folyó partján épült, a Kisalföld északi részén fekszik. Lakói a 16. század végéig csaknem kizárólag magyarok voltak, ezután a háborúk hatásaként más nemzetiségek is megjelentek.[1] Egészen a második világháború végéig a magyar elem maradt a domináns a városban. 2001-ben 42 262 lakosából 11 630 (27,52%) magyar és 30 631 (69,67%) szlovák volt. Jelenleg a város egyetlen magyar iskolájába járó gyerekek száma 12% körül van, amely messze nem tükrözi az etnikai viszonyokat."
    A népszámlálás idején a megfélemlítés árnya borul a városra: http://ujszo.com/online/regio/2011/06/01/kitelepitessel-riogatjak-az-idos-magyarokat

    VálaszTörlés
  13. A tanítás unalmas - állapította meg egy Szászországi felmérés.

    "A jó tanuláshoz elengedhetetlenül fontos az önállóság, az öröm, a szociális kötődés és a testmozgás - közölte az eredményekről Manfred Spitzer, az egyetem kutatója a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint."
    Többek között a vizsgálat azt is megállapította, hogy a kisiskoláknak számos előnyük van a mammut iskolákkal szemben. A kis faluközösségek megtartó erejét pedig egyedül az iskola képes biztosítani.
    A határon túl a kis magyar közösségek az iskolát megtartva vagy újraélesztve elkerülhetnék a beolvadást, a fenyegető felszámolódást.
    A napokban olvashattunk arról, hogy a Pozsonyból Magyarországon, Rajkán letelepedő szlovákok szlovák oktatásra tartanak igényt.
    Miért nem tartanak igényt hasonló képpen magyar iskolára azokban a falvakban, amelyeket a párizsi békeszerződés során - az igényelt 5-ből 3-at - Csehszlovákiának adtak: Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún. Ezekben - az egykor magyar ajkú - falvakban szintén elő kellene segíteni kis magyar iskolák létrejöttét. A receprocitás elve alapján. Hol vannak a politikusaink?
    Már jelentkezett lobbizó magyar politikus Szlovákiából, hogy - FIGYELEM!!! - elősegítse a szlovák oktatás ügyét Rajkán.

    VálaszTörlés
  14. "A közeljövőben azok a szlovákiai magyar települések is feltüntethetik a község vagy város határát jelzőtáblán a magyar megnevezést,amelyek eddig nem tehették meg. Párkány, Diószeg, Ógyalla, Gúta és a többi, szlovák nemzetébresztőről elnevezett hazai magyar település a jelek szerint lekerül a feketelistáról, és a város határát jelző táblán a magyar megnevezését is használhatja majd." Új Szó

    A történelem ismerete nélkül nem tudhatnánk, hogy honnan jön azember, honnan jönnek a népek, nemzetek, nem tudhatnánk kik is vagyunk. Vannak helyek a világban, ahol a múlt tabu. Az iskola nem lehet ilyen hely!

    VálaszTörlés
  15. Trianon megtörtént. Lehet gyűlölni és imádni egyszerre. A komáromi Duna-híd, amelyet 1892. szeptember 1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynőről neveztek el, lábánál, a szlovák oldalon, a Szlovák Nemzeti Párt által illegálisan felállított emlékmű bizonyítja: Hol megkoszorúzzák, hol kalapáccsal esnek neki.

    Összetartozás Napja... Ki tagadhatja, hogy össze tartozunk?!

    VálaszTörlés
  16. Nyelvi helyzetkép Szlovákiából


    "Nehéz nem észrevenni, hogy a magyar szó visszaszorulóban van utcákról, terekről, vendéglátó-ipari egységekből, közintézményekből. Számomra érthetetlen, hogy mi, magyarok miért beszélünk szlovákul ott, ahol nem muszáj. Ez különösen a fiatalok egy jelentős csoportjára vonatkozik. Miért kell az autóbuszban az utasnak és a sofőrnek szlovákul üdvözölnie egymást, és szlovákul kommunikálnia a jegyvásárlásnál?...
    ...hallani...
    Hogy a népszámlálási íven a magyaroknak azért kell a szlovákot feltüntetni nemzetiségként, mert ott az a fránya vonalkód, és félő, esetleg meghurcolnának miatta. Felfoghatatlan, hogy ilyen eszébe juthat az embereknek! S ha már eszükbe jut, akkor valami nincs rendjén mifelénk. A bűnösöket nem nehéz megtalálni. Legalább annyira hibásak vagyunk ebben mi, magyarok, mint a nyelvünk kiszorításán ügyködők. Hovatovább már csak Dunaszerdahelyre jellemző a kétnyelvűség. Már csak a Dunaszerdahelyi járásban tartják fontosnak, hogy például az elárusító beszélje a magyar nyelvet. De mi is mindent elkövetünk azért, hogy néhány év múlva ez már ne így legyen. Ami pár éve Komáromban elképzelhetetlen volt, az manapság korántsem ritka: az üzletekben magyarul nem tudó kiszolgáló, a szlovák mellett csak angol és német étlap. Ez Dunaszerdahelyen is karnyújtásnyira van. Persze, ha úgy gondoljuk, hogy ez a természetes, akkor gond egy szál se." Új Szó

    VálaszTörlés
  17. A szlovákság a történelmi Magyarország visszaállításának víziójával riogatja önmagát. Erre hivatkozva utasítja el a kollektív jogok elismerését Szlovákiában. A másik nagy baj, hogy a mai Szlovákia autonóm törekvések eredménye. Olyan pozitív történelmi tapasztalat ez, amely egyúttal fenyegető precedens is számára. Ezzel a kör bezárult.

    "A fennálló helyzet inkább egy fegyverszüneti állapotra hasonlít, mintsem megbékélésre...
    Nem merünk szembe nézni azzal a ténnyel, hogy Trianon óta folyamatosan átalakulóban van a nemzetszerkezetünk.
    A másik kimondatlan kérdés, hogy "szomszédos államai Magyarországnak vannak, a magyar nemzetnek pedig szomszédnemzetei" - fűzte hozzá megjegyezve: "amíg ez a két sarkalatos kérdés számunkra sem lesz tisztázott, addig a szétszakított nemzet helyzetének rendezéséhez sem lehet következetesen hozzálátni".
    Duray Miklós, Debrecenben, 2011.6.4.

    VálaszTörlés
  18. Kiábrándító, ha valaki nem látja a fától az erdőt.
    Ilyen semmilyen Nagy András cikke a mai Új Szóban.

    "Június negyedike a trianoni békeszerződés évfordulója, tavaly óta pedig a nemzeti összetartozás napja. Szomorú évforduló, kellemetlen emlék. Ám kilencvenegy év elég lehetett volna ahhoz, hogy begyógyítsa a sebeket. Igazságtalan döntés született ott és akkor, ám voltak előzményei, sajnos nem ok nélkül büntették meg Magyarországot és a magyarokat."

    Így ír az, akinek a korabeli európai történelemről fogalma sincs. Az utólagos igazságot osztó! Emberi tragédiákra fittyet hányó!

    VálaszTörlés
  19. Nem mondok újat: Gyakran a nyelvünket nem ismerők ülnek a hivatalokban, elárusítói pultnál, orvosi rendelőkben, bíróságon, rendőrségen. Nem volt még idejük megtanulni a magyar nyelvet. Hiszen még csak 5,10,20,50,80 éve jöttek közénk.

    "A nemzetiségi törvény vitája során ismertté vált, hogy annak a magyar fél által elvárt formában való megvalósulását a többségi nemzet képviselői éppen az állami alkalmazottak nyelvismeretének a hiányára hivatkozva utasították el. Egyelőre hiú ábránd megkövetelni a közigazgatásban dolgozó szlovák hivatalnoktól, hogy ő alkalmazkodjon ügyfeleihez. Ebben az esetben a legjobb megoldás magyar, de az államnyelvet is jól ismerő dolgozók képzése, akik helyi-járási-kerületi szinten állhatnának szolgálatba. Csak abban az esetben van esély arra, hogy az állami hivatalban magyarul lehessen beszélni, ha a hivatalnok maga is magyar." Horbulák Zsolt, Új Szó
    Mi is az, ami védi az őshonos lakosok nyelvét Szlovákiában? Még nem derült ki.

    VálaszTörlés
  20. Befejeződött a népszámlálás, az adatok szeptemberre várhatók.
    "Szociológusok és demográfusok szerint a szlovákiai magyarság száma idén várhatóan a lélektani határnak számító 500 ezer fő alá esik, arányszáma pedig 9 százalék alá.

    Gyurgyík László szociológus szerint 461 ezer és 486 ezer fő közötti lesz a magyarság száma a népszámlálás alapján. 1991 és 2001 között 47 ezres volt a fogyás, az utóbbi tíz évben 30–60 ezres is lehet." Új Szó

    Az okok közismertek:
    - asszimiláció
    - kevés gyerek születik
    - elvándorlás

    Újabban a romák számának alakulására is oda kell figyelnünk. A magyar nyelvű romák, ha nem vallják magukat magyarnak, nem számítódnak hozzá a szükséges és elégséges 20 %-os hivatali nyelvhasználati küszöbhöz. A roma nyelvet pedig nem is beszélik, csak a magyart.

    VálaszTörlés
  21. Az utóbbi évek legpozitívabb hírét velünk kapcsolatban J. Slotától olvashatjuk a mai Új Szóban:
    "Slota szerint egyértelmű, hogy a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja megkezdte a kampányt a területi autonómiáért."
    Reméljük, ő is támogatni fogja a szlovákiai magyarság egyetlen túlélési esélyét!

    VálaszTörlés
  22. Uniós fellépést sürget néhány szlovák politikus a magyar alkotmány ellen. Boris Zala szerint "...az EP képviselői három területen bírálták a magyar alkotmányt. Az első, hogy nem volt demokratikus úton elfogadva, a másik, hogy vita van az alapvető emberi jogokról és az állam hatalmi ágai közti jogkör megosztása nem demokratikus, míg a harmadik a határon túli magyar kisebbségekkel való visszaélés, például a kollektív jogok bevezetése. "Számunkra ez a leglényegesebb probléma" - mondta a szlovák baloldali politikus, aki korábban a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke volt."

    Utócím:
    Visszatérítés a köbaltához,
    amelyet tilos kollektíven pattintani

    VálaszTörlés
  23. "Nemzetközi összehasonlításban a módosítással kialakult nyelvhasználati szabályozás továbbra is kirívóan kisebbségellenes, akár az európai standardot megtestesítő két egyezményhez, a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájához, akár a hasonló demográfiai helyzetű (Szerbia, Macedónia, Finnország, Svájc), akár a kisebb lélekszámú kisebbséggel rendelkező országokhoz (Szlovénia, Olaszország, Dánia, Horvátország, Svédország, Lengyelország, Magyarország) hasonlítjuk. Bizonyos kérdésekben a Fico-kormány előtti nyelvhasználati állapotot sem sikerült visszaállítani. A jelenlegi hazai nyelvhasználati gyakorlatból kiindulva a módosítás nem alkalmas arra, hogy pozitív fordulatot hozzon a kisebbségi nyelvek gyakorlati használata terén, ezért sikernek nem tekinthető." Fiala János, Új Szó

    Örvendetes, hogy elkezdődött egy folyamat, amely a nyelvi jogok gyakorlati megvalósulásra fordítja a figyelmet, s talán eljuthatunk oda, hogy Brüsszel kimondja az őshonos nyelvek (nemzetek) jogegyenlőségét, és ezzel a társnemzet jogi intézményét. Ne érezze magát vesztesnek, elnyomottnak senki, sőt, nyerjen vele a lakosság, ha kétnyelvű területen él!

    VálaszTörlés
  24. Kövér László kijelentései érdekes felismerésre vezették a Pravda cikkíróját. Tarthatjuk előrelépésnek is:

    "Marusiak kommentárjában jogosnak tartja a magyar nemzet kulturális egységét, de annak a véleményének ad hangot, hogy a mai Budapest már másra törekszik.
    "A kettős állampolgárság, az olyan intézmények, mint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és az alkotmány megfogalmazása, amely lehetővé teszi a külföldi magyarok választójogát, viszont előfeltételeket teremtenek a magyarok etnikai alapú egyesüléséhez, illetve a magyar állam szuverenitásának területen (határon) kívüli kiszélesítéséhez" - mutat rá a szerző.
    Új Szó

    Ki fog derülni, hogy magyarként is kellünk Szlovákiának? Vagy ez nem kérdés?

    VálaszTörlés
  25. Íme, az élet Kövér Lászlót igazolja! Rengeteg szlovákban egy kis Slota lakozik:

    "Már több mint százezer aláírást gyűjtött a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) annak érekében, hogy a szlovák legyen az egyedüli hivatalos nyelv az országban. A Ján Slota vezette ellenzéki pártnak 350 ezer aláírást kell gyűjtenie ahhoz, hogy petíciójával érdemben foglalkozhasson az államfő." Új Szó

    VálaszTörlés
  26. A Sme szlovák napilap írja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt monitorozni kívánja a magyar sajtót, ami alapján minden szlovák számára nyilvánvalóvá teszik a Szlovákiára leselkedő magyar veszélyt.

    Ki lesz képes fordítani közülük, hiszen közös bennük, hogy már a "magyar" szótól is hidegrázást kapnak?

    VálaszTörlés
  27. A globalizáció lépten-nyomon, mikro és makro szinten érezteti hatását. Közösségek bomlanak fel és alakulnak kiszámíthatatlanul, s ezzel együtt kapcsolataink és szokásaink is. Akarnunk és tudnunk kell védekezni ellene, mert az emberi pszichikum nehezen viseli a bizonytalant, a harmónia nélküli életformát, s megtörik. A nemzeti kisebbségek pedig elvesztik a kohéziós erőt, amely régebben jellemezte őket, ha nem kapnak hozzá külső segítséget. A Magyarországról leszakított nemzetrészeknek az egyházak és az iskolák nyújthatnak némi esélyt a fennmaradásra. A tragikusnak mondható helyzetben politikai segítségre és intézményes védőhálóra van szükség.

    VálaszTörlés
  28. "Megvétózta a májusban második olvasatban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt Ivan Gašparovič köztársasági elnök.

    A Híd már korábban is számolt ezzel. Az elnöki vétót a június 28-án kezdődő ülésen törheti meg a parlament, ekkor fognak ismét szavazni róla, tájékoztatta lapunkat Solymos László, a Híd frakcióvezetője." Új Szó

    Pár perce ismerjük a "jó" hírt. Köztársasági elnökünk nézetei közismertek a kisebbségi jogokról, csakúgy mint a Ficóé és Slotáé, azaz jogunkban áll szlovakizálódni. Ezt akár kollektíven is.

    VálaszTörlés
  29. Pozsonyban járt a szerb külügyminiszter. Világossá vált, hogy miben azonos és miben eltérő az álláspontjuk velünk kapcsolatban.

    "A kettős állampolgárság intézménye a határon túli magyarok Magyarországhoz való érzelmi kötődésére épül. Vannak országok, amelyek hajlandók elismerni efféle jogszabályokat, mások nem, mindenki aszerint dönt, mit kíván az érdeke. Szlovákiának nem érdeke, hogy elismerje a magyarok kettős állampolgárságát, Szerbiának és Romániának egyelőre igen.
    Szlovákia tehát nem is fogja megváltoztatni az álláspontját, mert ellenkezik az érdekeivel.
    A magyar–szlovák államközi szerződés előkészítésénél tehát nem gyakorlati, hanem politikai egyezséget kell keresni. Olyan megoldást, amely Pozsonynak megfelelő kompenzációt nyújt cserébe azért, hogy megengedje állampolgárainak egy más ország állampolgárságának felvételét. Valamit cserébe, hogy mindenki elmondhassa, jól járt. Kulturális autonómiát a magyarországi szlovákoknak vagy valami ilyesmit. Hogy ne kelljen még jövő ilyenkor is erről beszélni." Új Szó

    Félő, hogy a magyarországi szlovákság Szlovákia számára csupán retorika. A két nép közeledésében még ha szeretnének sem tudnak jelentős szerepet játszani.

    VálaszTörlés
  30. Kövér Lászlót a napokban a Hospodárske noviny cseh újságnak tett szlovák politika magyar ellenességére vonatkozó nyilatkozata miatt a szlovák politikai elit nyilvánosan megkövezte.

    Varsóban ma Esterházy-szobrot avatott:
    "Mint mondta, Esterházy a kelet-közép-európai együttélést, az egymásra utaltságot történelmi szükségszerűségnek tekintette, és mélységesen hitte, hogy ez a befogadás és elfogadás hagyománya.
    Emlékeztetett, hogy Esterházy tömegsírban nyugszik, és szülőföldjén, a mai Szlovákiában máig háborús bűnösként tartják nyilván. De nem a tömegsír méltatlan, hiszen ott és azok között van, akikért harcolt. "Ami valójában méltatlan, az az a politika, amely a 21. században sem akarja megérteni Esterházy János hitvallását, amely azt üzeni minden európai nemzet számára: senki sem érvényesülhet tartósan a másik megnyomorítása árán" - emelte ki az Országgyűlés elnöke. Új Szó

    Esterházy János kiállása és cselekedetei az elesettek segítése érdekében elismerésre méltók Lengyelországban is. A Föld mely országában fogják utoljára rehabilitálni? Szlovákiában.

    VálaszTörlés
  31. Úgy tűnik, kezdünk jobban odafigyelni nyelvhasználati jogainkra, mert érezhetően baj van.
    Munkámból kifolyólag végiglátogattam a szlovákiai magyar óvodákat és iskolákat Pozsonytól az Ipolyig és Gímesig behatárolt területen. Fájdalmas volt tapasztalni, hogy egymás közelében állnak a bővülő szlovák és a szűkülő magyar intézmények. Sok-sok olyan helyen már magyar óvodát sem találtam, ahol még mindig jelentős a magyar lakosság aránya.

    "A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a közeljövőben hosszabb elemzést készít a Szlovákiában érvényes kisebbségi nyelvhasználati jogokról,..." Új Szó

    Nemcsak a jogokkal van baj. A nemzeti önérzet ápolásával még nagyobb baj van. Bizonyítéka az önfeladás és asszimilálódás hihetetlenül gyors üteme.
    A szlovákiai magyar iskola nevel jó állampolgárokat Szlovákia számára, de nem nevel magyar szülőket, akik vállalják a "magyarként élni Szlovákiában" nehézségeit. Be kell látnunk, hogy zsákutcába került a szlovákiai magyar nevelés.

    VálaszTörlés
  32. Somorja

    "A magyar nyelv használatát követelő matricák jelentek meg hétfőn azoknak a somorjai boltoknak a kirakatain és az irodák ajtaján, melyek cég- és reklámtábláján kizárólag szlovák feliratok olvashatók." Új Szó

    Gyorsan nézze meg valaki, hogy mi újság van ilyen téren Szepsiben is!
    Ami Somorjának Pozsony,
    ugyanaz Szepsinek Kassa közelsége.

    A nemrég magyarnak ismert város a feliratok alapján már alig enged erre következtetni.

    Köztudott, hogy Komáromban is meg kellett harcolni a Kórház feliratért! Pedig a Felvidék magyar központjáról van szó. Erőszakkal beültetett Ciril és Metód szoborral a város közepén. Oda tette őket mint pecsétet Fico. Más közük a városhoz nincsen - szegényeknek!

    VálaszTörlés
  33. " A család mindenki számára jelent valamit: valami nehezen megfogalmazható többletet vagy éppen hiányt." Novák Éva

    A nemzet összetartó erejének, a társadalom alapjának a családot tekinthetjük. Hagyományai és kohéziója van. Nyelve, amelyet rendeletekkel, nyelvtörvényekkel nem tudnak kikezdeni. A legfontosabb megtartó erő és érték, a kisebbségi létben különösen. Csak azokat engedi be, akik képesek elfogadni a belső szabályait. A tolakodókat tisztes távolságban tartja.
    Öt-hat magyar család összefogásával óvoda és kisiskola kezdeményezhető. Pedagógusokból manapság válogathatunk.

    VálaszTörlés
  34. Ki a felelős a siralmas nyelvhasználati helyzetért?

    "Egy jó kisebbségi nyelvhasználati szabályozás ugyanis elsősorban nem egyéni érdek, hanem közösségi. A mai szlovákiai viszonyok között nem az egyénnek van szüksége rá, hogy boldogulni tudjon (kivétel esetleg a Magyarországról áttelepült vagy más, a szlovák nyelvet tényleg egyáltalán nem beszélő személy), hanem a közösségnek, hogy nyelve fennmaradjon." Új Szó

    Sajnos, semmi sem magától értetődő, ami Szlovákiában a magyar nyelv használatával kapcsolatos! A cikk helyesen mutat rá, hogy belefáradtunk a folytonos háborúskodásba, szeretnénk harmonikusan élni, s csak egy kis közösség veszi magára mindnyájunk terhét: néhány civil szervezet, MKP... Győzedelmesen halad előre az útján immár kilencen éve az állami rafinériával megtámogatott szlovák nacionalizmus.

    VálaszTörlés
  35. Az első bíztató jel a somorjai városi képviselő testülettől:

    "A testület által elfogadott határozat felhívja a város területén tevékenykedő szervezeteket, vállalkozókat és intézményeket, hogy az épületek és utcák megjelölése, a szolgáltatások megnevezése, a közösségi rendezvények lebonyolítása, valamint a mindennapi nyelvhasználat során tartsák be a kétnyelvűség használatának, Somorja alapszabályának és a kisebbségi nyelvhasználati törvény érvényesítésének alapelveit. Egyben megbízza a Városi Hivatalt, hogy szólítsa fel az önkormányzat által támogatott szubjektumokat a határozatban foglaltak betartására." Új Szó

    Bízom benne, hogy sok-sok követőjük akad Szlovákia-szerte!

    VálaszTörlés
  36. Egy felmérés rólunk

    "A szlovákiai magyarok több mint kétharmada otthon érzi magát Szlovákiában, hazájának tartja az országot, és állítólag nem akar magyar állampolgárságot - derült ki egy európai uniós projekt részeként készült felmérésből, amelyről a Sme napilap számolt be szombaton.

    A felmérés készítői 801 emberrel beszéltek, akik közül 68 százalék szlovákiai magyarnak, 16 százaléka egyszerűen magyarnak, 13 százalék pedig magyar gyökerekkel rendelkező szlováknak vallotta magát
    Ladislav Macháček, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora, a szlovákiai kutatócsoport vezetője szerint a szlovákiai magyarok tudatosítják, hogy „ha jól megy Szlovákiának, nekünk is jól megy".
    Azt állította, hogy a szlovákiai magyarok nagy része nem akar Magyarországon élni, és a magyar állampolgárság megszerzését sem tartja fontosnak. "Sőt, 65 százalékuk nem akarja a magyar állampolgárságot" - jelentette ki Machácek." Új Szó

    A felmérés azt is bizonyítja, hogy több mint 150 ezer magyar nem érzi jól magát ebben az országban. Nem elhanyagolható tömeg!

    VálaszTörlés
  37. Nyilatkozat, amely védené a magyar emlékhelyeket és emlékműveket is

    „Emlékművek létesítése a jeles események tiszteletére – európai gondolat. Az emlékművek ápolása és megvédése közös feladatunk kell legyen, s mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megrongálásuk visszaszoruljon. A nemzetközileg elismert EMT (Embeti Méltóság Tanácsa) és az MKP kezdeményezésére a határon túli magyar kulturális örökség védelmére munkacsoport alakul, amely első lépésben felhívja a figyelmet a nemzeti örökség emlékműveinek pusztulására, s annak szükségszerű megállítására” – zárul a nyilatkozat. Új Szó

    Valóban szükségszerű!

    VálaszTörlés
  38. A Velencei Bizottság véleménye az új Alkotmányról bármilyen is legyen, a szlovákok kiolvassák belőle az saját igazukat:

    "A külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását az új magyar Alkotmánnyal kapcsolatban."

    "A külügy szerint a bizottság állásfoglalása megerősíti Szlovákia eddigi álláspontját, mely szerint a nemzeti kisebbségekért elsődlegesen az az állam felelős, melynek területén élnek. A bizottság állásfoglalása az emberi jogok egyéni jellegét hangsúlyozza, mivel a kisebbségi jogokról szóló keretegyezmény nem említ kollektív jogokat." Új Szó

    Értsd: A kisebbségi jogok megnyirbálása belügy, s nagyon is helyénvaló.

    VálaszTörlés
  39. A Velencei Bizottság közzétett nyilatkozata nem segíti a szlovákiai magyar megmaradást. Az új magyar Alkotmányban megfogalmazott kisebbségi kollektív jogokat csak határon belül tart megadhatónak. Szlovákiában erre jelenleg még nincs hajlandóság. Hiányzik az egységesen elfogadott európai szemlélet, amely alól már Szlovákia sem bújhatna ki.

    "A testület ugyan üdvözölte az európai jogharmonizációra való törekvést, azonban kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az alkotmány elfogadása előtt nem volt megfelelő nyilvános vita, és túl nagy tér maradt a sarkalatos törvények szabályozása alatt. Számos egyéb problémafelvetés mellett a VB a szlovákiai magyarság számára kulcsfontosságú kérdésben, a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban is elutasítóan nyilatkozott, jelezve: értelmezésük szerint ilyet egy állam csak saját kisebbségeinek adhat, más országokban élőknek nem. Ez az álláspont a szlovák kormány értelmezéséhez közelít." Új Szó

    VálaszTörlés
  40. A Trianonban elvesztett területek magyarsága semmelyik utódállamban nem érezheti magát biztonságban.
    "Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat - jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke."
    Szlovákiában egyik megye sem úgy lett kialakítva, hogy a magyar kisebbségnek kedvezzen. A megyéket alkotó járások határait is kedvezőtlenül húzták meg ott, ahol erre lehetőségük adódott. Mindez töretlen folytatása a szlovákiai magyarság deportálásának, kitelepítésének és kolonizálásának. A rendszerváltás időpontjáig magyarlakta területekről beszéltek, ha rólunk volt szó, ezt követően következetesen vegyesen lakott területekről. A szándék félreérthetetlen.

    VálaszTörlés
  41. A Velencei Bizottság nyilatkozata óriási örömet szerzett szlovák körökben:
    "Magyarország az (EU) elnökség befejezése után nagyon bonyolult nemzetközi helyzetbe kerülhet, és lehetséges, hogy néhány kormány nyomást fog gyakorolni a magyar kormány elszigetelésére. Csak azt kapják, amit megérdemelnek, mert mindig ezt akarták" - mondta újságíróknak Fico a Smer árnyékkormányának tanácskozása után.

    Slota sem volt képes igazi énjét titkolni:
    "Az SNS elképedve szemléli a magyar nemzeti kisebbség képviselőinek nagyon agresszív lépéseit a Magyar Köztársasággal szomszédos összes országban, nem csak Szlovákiában. A romániai magyar nemzeti kisebbség Budapest vezényletével ezekben a napokban nyilvánosan polgári engedetlenségre és utcai zavargásokra szólított fel, tiltakozásul Románia új adminisztratív felosztása ellen, amelynek célja meggátolni, hogy Romániában népszavazást írhassanak ki egyes területek politikai autonómiájáról" - állította Ján Slota pártelnök szerdán Pozsonyban.
    Új Szó

    VálaszTörlés
  42. Peter Morvay nem éppen magyarbarát lelkületéről elhíresült szlovák újságíró cikkének elemzését olvashatjuk az Új Szóban:
    "Morvay rámutat: megromlott a viszony Budapest és Bukarest között is, mégpedig Románia tervezett új adminisztratív felosztása kapcsán, amely megbontaná a székelyföldi magyarság egységét. Semjén Zsolt, kormányfőhelyettes ezt azonnal a Ceuasescu-diktatúra idején uralkodó állapotokhoz hasonlította, és Budapesten bekérették a külügyminisztériumba a román nagykövetet.
    "El kell mondani, hogy Semjénnek most valamiben kivételesen igaza van. Az új adminisztratív beosztást érintő román tervek hasonló szellemben fogantak, mint a mai szlovákiai megyék határai: világosan látható az az igyekezet, hogy megosszák az ottani magyarokat még annak árán is, hogy új, értelmetlen régiókat alakítanak ki" - hívja fel a figyelmet a szerző.
    "A székelyek részét képezik a romániai magyar kisebbségnek, s az terület, amelyen élnek, egy valóban létező területi egység. Csakhogy furcsa, ha egy Románia belsejében lévő régió Brüsszelben Magyarország képviseletének épületében nyitja meg saját képviseletét. Más dolog, hogy a román kormány elutasítja Székelyföld elismerését, s a terület felosztásának tervei is erről szólnak" - állítja Morvay.

    VálaszTörlés
  43. Leszögezhető

    Magyarország nem jogosult a határain túlra szakadt magyarokat védelmezni. A védekezőknek nincs joguk a kezüket arcuk elé tartani. Valami is nem stimmel. Európa továbbra is mostohán elutasító a kisebbségekkel szemben.

    "Dzurinda szerint uniós tagállam nem hagyhatja figyelmen kívül egy olyan tekintéllyel bíró szerv ajánlásait, mint a Velencei Bizottság. Lapunk ezzel kapcsolatban kérdést intézett a miniszterhez, emlékeztetve őt, hogy tavaly ősszel a Velencei Bizottság a szlovák államnyelvtörvény szankcióit is elítélte, a nyelvtörvény viszont ennek az ajánlásnak az értelmében már nem változott. „Szlovákia mindig figyelembe vette ezeket az ajánlásokat. Képesek voltunk módosítani az államnyelvtörvényt, az már más kérdés, hogy ezzel ki mennyire elégedett” – szólt a tárcavezető válasza."

    Udvariasan csomagolt pimaszség.

    VálaszTörlés
  44. Értetlenül áll a magyar Külügyminisztérium a szlovák értelmezések előtt:

    "A Külügyminisztérium megelégedéssel fogadta, miszerint az Európa Tanács Velencei Bizottsága üdvözli, hogy a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre. A szaktárca különösen üdvözöli, hogy az alaptörvény D cikkében foglaltak elemzése során a Velencei Bizottság hangsúlyozza: a magyar hatóságok megerősítették, e rendelkezésnek nem tulajdonítanak területen kívüli (extraterritoriális) hatályt. Ezt az értelmezést - miként már többször is tették - ismételten megerősítik - írta a szaktárca.
    Ezért különösen érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartják Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter kijelentéseit, amelyek szerint a Velencei Bizottság Magyarországot politikájának módosítására hívja fel."

    A két nép halmazának metszetében élők kiemelt figyelmet és nyelvi jogokat érdemelnek, amelyeket csak Szlovákiától várhatnak el, mivel ez a metszet ott található.

    VálaszTörlés
  45. Vissza a nemzeti szocialista dirigizmushoz?

    A szlovákiai magyar iskolák számára ugyanazokat a történelem könyveket kezdték el fordíttatni szlovákról magyarra, s teszik kötelezővé, mint amelyeket a szlovák iskolákban is használnak. A szlovákiai magyar történészek által elkészített tankönyvek ugyanis - szlovák "szakemberek" megítélése szerint -"bizonyos" követelményeknek nem tesznek eleget.

    „A történelemoktatás egységes kezelése érdekében elkerülhetetlen, hogy ezeket a tankönyveket a kisebbségi iskolák nyelvére is lefordítsuk, tehát magyarra is” – magyarázza válaszában Samuel Jovankovič, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa. Új Szó

    Elő a kaptafával?!

    Nesze neked plurális oktatás!
    Nesze neked plurális többpárt rendszer!
    Nesze neked Európai Unió!

    VálaszTörlés
  46. Az ukrán - magyar viszony mély történelmi gyökerű.
    Az ukránok nemzeti gondjai kicsit hasonlítanak a magyarokéhoz. Több országban élnek, azonban saját hazájukban jelentős számú nem ukránnal kell megférniük.
    Létszámuk kb. 45 millió, ebből 38 millió él Ukrajnában. Ukrajnában az ukránok számaránya 78 %. Jelentős az ukránok száma még Oroszországban, ahol a harmadik legnagyobb nemzetiséget alkotják. Nagy emigrációs ukrán közösség él Kanadában.

    "Dmitrij Timcsuk, a kijevi Katonai-politikai Kutatások Központjának igazgatója elmondta: Magyarország irányvonala ma kifejezetten a szomszédos országokban élő nemzettársak támogatására irányul, egészen az egy tömbben élők területi autonómiájának a kezdeményezéséig terjedően. Mint kifejtette: a kettős állampolgárságról szóló törvény múlt évi elfogadása mellett – amely az Ukrajnában élő magyaroknak, csakúgy mint a hasonló román jogszabály az ukrajnai románoknak, szabad mozgást biztosít az EU területén – Magyarország vezetése gyakorlatilag meghirdette a szomszédos országokban élő magyarok autonómia-küzdelmének és asszimiláció elleni harcának, valamint a Kárpát-medencei kulturális terjeszkedés fokozásának a támogatását.
    Timcsuk elmondása szerint az ilyen magyar politika – tekintettel a Kárpátalján élő magyarok számára – közvetlen fenyegetést jelent Ukrajna nemzetbiztonságára nézve. Ugyanakkor az Ukrajnáénál jóval kisebb katonai-politikai súllyal bíró országok nem riadnak vissza attól, hogy adekvát módon reagáljanak, mint ahogy a Magyarországhoz fűződő viszonyának rendezésére irányuló törekvései ellenére Szlovákia is teszi a magyar terjeszkedéssel szembeni fellépés érdekében – fogalmazott."
    „Ukrajna viszont egyszerűen figyelmen kívül hagyja a nyilvánvaló veszélyt." Új Szó

    Ukrajna viselkedése nemzeti kérdésekben, hasonlóan Romániához, farizeusi.

    Nemzeti jogokat osztani vagy követelni? Ez itt a kérdés!

    VálaszTörlés
  47. 70 évvel ezelőtt történt, máig rejtélynek számító eseményről, Kassa bombázásáról emlékezik meg az Új Szó. Szembetűnőnek tartja, hogy a szlovák történészeket hidegen hagyja a korszak és a téma.

    "A 70 évvel ezelőtti esettel főként a magyar történészek foglalkoznak. Annak ellenére, hogy Kassa 1945-től ismét Szlovákia területén fekszik, az elmúlt évtizedekben egyetlen szakmai publikáció sem foglakozott a kérdéssel. A szlovák történészek számára mintha nem is történt volna meg a kassai bombatámadás.

    Cséfalvay Ferenc, a szlovák Hadtörténeti Intézet kutatója szerint a szlovák történészekre jellemző, hogy nem érdeklődnek különösképpen az 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozó déli régiók történelme iránt. „Ez azért is érdekes, mert a szlovák történetírás Szlovákia története részének tartja mindazokat a történéseket – mindegy melyik időszakban –, amelyek a mai Szlovákia területéhez kapcsolódnak” – mondta lapunknak Cséfalvay.

    Egy név nélkül nyilatkozó szlovák történész szerint az ok, hogy a 20. századdal foglalkozó szlovák történészek nem beszélnek magyarul. A kassai bombázással kapcsolatos forrásanyagok többsége magyarul íródott. Egy következő történész meg sem lepődött a publikációk hiányán, szerinte a szlovák történészszakmának ennél nagyobb hiányosságai is vannak: például a legjelentősebb szlovák történelmi személyiségek többségének monográfiáját sem írta meg még senki."

    Egy bizonyos: Magyartudás nélkül a Kárpát-medencében képtelenség hitelt érdemlően történészkedni. Tegyük hozzá, történelem tankönyvek sem írhatók ilyen hiányossággal, különösen a magyar iskolák számára nem.

    VálaszTörlés
  48. A magyar iskolák ügye

    "Telnek-múlnak az évek, mi pedig nem győzünk rémüldözni, miféle agyament dolgok történnek a szlovák oktatásügyben. Amiatt, hogy a minisztérium hogy működik és mit csinál, nem igen kapjuk fel a fejünket, megszoktuk. A magyar iskolákat érintő döntések ébresztenek rá időnként, hogy valamit tenni kellene. A történelem tankönyvek ügye csak egy kockája a mozaiknak, amelyen az utóbbi jó néhány évben a tárca munkatársai dolgoznak.
    ...
    A minisztérium munkatársai kérdezhetnék: azért nem jók a döntések, mert nem magyarok hozzák őket? Nem, nem azért nem jók. Hanem azért, mert ezekből a döntésekből pontosan levezethető, hogy milyen politikai beállítottságú emberektől származnak." - írja az Új Szó

    VálaszTörlés
  49. Az Új Szóban rólunk

    "2011. június 27-én került sor az Európai Parlamentben Gál Kinga néppárti Európai Parlamenti (EP) képviselő és a Magyar Elnökség társszervezésesben a "Nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után" című konferenciára, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az új szerződés életbe lépése óta előremozdult-e a kisebbségi és nyelvi jogok védelme az Európai Unióban – tájékoztatta lapunkat Bauer Edit európai parlamenti képviselő.
    Az Unión belül mintegy 50 millió ember, tehát lakosságának 10%-a tartozik valamely nemzeti kisebbséghez. Az Európai Unió 23 hivatalos nyelve mellett mintegy 60 kisebbségi nyelv is jelen van, a regionális és ritkán használt nyelveket is beleértve ez mintegy 400 nyelv, melyek védelme nem minden esetben biztosított.
    ...

    Martonyi János, magyar külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az individuális és kollektív jogok között a határ nem egyértelmű, erre egy praktikus és egyértelmű példával is rávilágított. Ezért is nagyon fontos, hogy a tagállamok elismerjék a kollektív jogokat.
    ...
    Bauer Edit felszólalásában figyelmeztetett, hogy az antidiszkriminációt felügyelő intézmények sokszor nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, illetve munkájukat nehezíti az is, hogy a jogsérelem esetén a polgárok gyakran nem élnek törvény adta jogukkal és nem nyújtanak be panaszt. Ugyancsak megemlítette azt a kettős standardot, amely a csatlakozásra váró országok és a már csatlakozott tagállamok között megjelenik. Míg az előbbiek meg kell, hogy feleljenek a koppenhágai kritériumoknak, melyek tartalmazzák a kisebbségi jogokat is, addig a tagállamoktól ez nem kérhető számon, hiszen a kisebbségi jogok biztosítása tagállami kompetencia. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogai szerves részét képezik a Lisszaboni Szerződésnek, az alapjogokat elsősorban ott lehet számon kérni, ahol európai politikát valósítanak meg a tagállamok. Ezekben a szakpolitikákban kell megtalálni azokat a lehetőségeket, ahol az Alapjogi Karta kikényszeríthető."

    VálaszTörlés
  50. Tudvalevő, hogy Szlovákia vezető személyiségei nem hívei a nyelvi egyenjogúságnak.


    A parlament ma újra megszavazta az Ivan Gašparovič államfő által elutasító ajánlással visszaküldött kisebbségi nyelvtörvényt.


    "Az államfő vétóját indokolva kifogásolja, hogy a törvénymódosítás bizonyos területeken egyenjogúsítaná a kisebbségek nyelvét az államnyelvvel, véleménye szerint ez korlátozza az államalkotó nemzet jogait. Szerinte Szlovákiában nincs szükség határozott fellépésre a kisebbségi nyelvek támogatása terén. A kormányhivatal kisebbségi főosztálya lapunk megkeresésére emlékeztetett, hogy a kormányprogram szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának éppen az állampolgárok tényleges egyenjogúsítása a célja."

    Első hallásra veszni látszanak a a Trianonban szerzett előjogok, ami szlovák oldalon nagy nyugtalanságot kelt. A jog és jogtalanság fogalma a szlovák tudatban nem oly mély gyökerű, mint a magyar szívekben.

    "Ha majd a bőség kosarából
    Mindenki egyaránt vehet,
    Ha majd a jognak asztalánál
    Mind egyaránt foglal helyet,
    Ha majd a szellem napvilága
    Ragyog minden ház ablakán:
    Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
    Mert itt van már a Kánaán!"
    (Petőfi Sándor)

    Hosszú még az út a szlovák államnyelvtörvénytől a Kánaánig!

    VálaszTörlés
  51. Fejlemények a nyelvi jogok terén

    "A magyar nyelv használatát követelő matricák jelentek meg hétfőre virradóra azoknak a komáromi és dunaszerdahelyi boltoknak a kirakatain és az irodák ajtaján, melyek cég- és reklámtábláján kizárólag szlovák feliratok olvashatók."




    Erről a Bumm hírportál számolt be hétfőn.

    Elsőként - tíz nappal ezelőtt - Somorján jelentek meg hasonló matricák.
    "Folytatódik a gerillakampány: újabb magyarlakta városokban tűntek fel magyar feliratokat követelő matricák. Hol a magyar felirat?" - áll a cédulákon, melyek Révkomárom és Dunaszerdahely utcáin jelentek meg hétfőre virradóra. A kétnyelvű matricákat olyan üzletek kirakataira, útjelző táblákra, cég- és reklámtáblákra ragasztották ki ismeretlenek, melyeken csak szlovák feliratok voltak láthatóak. "Hol a magyar felirat? Tiszteld a város nyelvi többségét!" - áll a matricákon magyarul, majd alatta szlovákul a következő mondat: 'Feliratokat magyarul is! (Nápisy aj po madarsky!)" - írta a Bumm.

    Ez Szlovákia ma! Gerilla-műveletekre van szükség a nyelvijogok kikényszerítésére és alkalmazására.

    VálaszTörlés
  52. Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. (Ady Endre)


    "... a dunaszerdahelyi képviselő-testület keddi soros ülésén határozatot fogadott el, melyben a kétnyelvűség következetes használatára szólítja fel a város területén tevékenykedő szervezeteket, vállalkozókat és intézményeket. Egy másik határozatban a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ellen irányuló reklámok ellen tiltakozik." Új Szó előzetes

    VálaszTörlés
  53. Tanulságos dunaszerdahelyi képviselőtestületi kiállás

    Az Új Szó közleményéből kiderül, hogy a lakosságnak megvan a véleménye az egynyelvű feliratok mögött álló személyekről, vállakozókról, intézményekről. A testület azonban továbbment:
    "A térségben megjelent, uszító szövegű óriásplakátok kapcsán fogadta el a plénum azt a határozatot, melynek értelmében tiltakozását fejezi ki a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok ellen irányuló plakátok, reklámok és hirdetések ellen. Ugyanakkor kérik az állami szerveket, hogy foganatosítsanak hatékony intézkedéseket a nemzetiségi és faji ellentéteket szító reklámanyagok betiltásáért."

    Az együttélés alapszabályait kell újrafogalmazni minden községben és városban ahhoz, hogy senki se érezze magát másodrendű állampolgárnak Dél-Szlovákiában sem.

    VálaszTörlés
  54. Rudolf Chmel: A szlovák politika része, hogy a magyaroknak mindent fogvicsorgatva adnak meg. Még a keveset is.

    Velős és mélyen igaz megállapítás a szlovákiai kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettestől.

    S még valami jellemző a szlovákia helyzetre.
    A kisebbségekért, magyarokért dolgozni képes ember gesztusa, amely az újságírói kérdésre adott válaszából kiderül:
    "Március 15-én, a Petőfi-szobornál tartott közös koszorúzáson sem vett részt. Külön koszorúzott, és azt nyilatkozta, nem szívesen jár tömegrendezvényekre.
    - Ez igaz. Évek óta megkoszorúzom Petőfi szobrát – csendes tisztelgéssel."

    VálaszTörlés
  55. Követendő példa

    A magyar nyelv használatára buzdító mozgalom indult Somorján.

    Aktivisták keresik fel a város összes kereskedését, hivatalát és egészségügyi intézményét, hogy mindenhol átnyújtsák figyelmeztető szórólapjukat; egyben mindenkit felszólítanak, hogy éljen a magyar nyelv vizuális megjelenítésének jogával.

    „Felhívjuk a létesítmények figyelmét arra, hogy ha a helyzet a közeljövőben nem változik, elindítjuk azt a kezdeményezésünket, miszerint a magyar anyanyelvű lakosok csak azokban a kereskedésekben költsék a pénzüket, ahol a kétnyelvűség intézménye már megvalósult!” – írják. Itt olvasható az is, hogy a fiatal értelmiségiekből álló csoport a Facebook közösségi portálon felmérést végzett a magyar ajkú lakosság körében a kétnyelvűség használatáról. Mint kiderül, az 1008 válaszadó 27 százaléka igényli, hogy szülőföldjén anyanyelvén is hozzájusson az információkhoz, 69 százaléka pedig ennél is nyomatékosabban fogalmaz, rámutatva, hogy a magyarlakta területeken a magyarnyelv vizuális használatának magától értetődőnek kellene lennie.

    VálaszTörlés
  56. Haizer Antal leköszönő nagykövet az egységes szlovákiai magyar pártból kivált Híd létéről és szerepéről

    "Én eddig inkább csak a negatívumait tapasztaltam, és úgy gondolom, hogy ilyen nagyságú közösség csak egységes politikai képviselettel tudja hatékonyabban érvényesíteni az érdekeit." Új Szó

    Sokan látjuk, hogy a csúfosan keresztülvitt "oszd meg és uralkodj" ténye a szlovákia magyarság számára végzetes lehet. Mi kell még hozzá, ami közérthetővé teszi, a fennmaradásunkat ebben az országban csak egységes párt tudja bebiztosítani?!

    VálaszTörlés
  57. Félünk országunk politikai vezetésének magyarellenes megnyilatkozásaitól, szenvedünk a bennünket megalázó kijelentéseiktől...

    A népfogyatkozás történelmi okai





    2011. július 3. vasárnap, 15:56 |



    Nem tudom, hogy a történelem groteszk fintoraként vagy tragédiájaként értelmezzem a tényt, hogy a 21. század második évtizedének első tavaszán egy magát demokratikusnak deklaráló európai uniós országban – nemzeti kisebbségként – veszteségeinket felmérve konferencián kell keresnünk megmaradásunk lehetőségeit.




    Asszimiláció: a kisebbségbe kerülésünk, vagyis 1918 ősze óta szótárunk legfélelmetesebb fogalma, veszteségeink szóbeli szimbóluma.
    Az asszimiláció nem újkori találmány, talán egyidős az emberiséggel. Beismerjük, mi, magyarok is megtettük, nem is egyszer, s az asszimiláció jelen volt a történelmi Magyarország mindennapjaiban is. Elismerjük, hogy a 18. század utolsó harmadától modern polgári nemzetté alakuló magyarság saját nemzeti államának tekintette a Kárpát-medencét. Aszintén nemzetté alakuló szlovákok elleni, a 19. század utolsó harmadától felerősödött asszimilációért Magyarország, a magyar kormány és a történettudomány többször is bocsánatot kért. Tény, hogy megtörtént, de ez az asszimiláció nem volt végzetes. A szlovákság az „ezeréves elnyomás”-ból életképesen, a középkori szállásterületénél kiterjedtebb etnikai területen élte megaz 1918-as évet.
    Gazdaságtörténeti kutatásaimmal igazoltam, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően – kiemelten a kilencvenes évek közepétől – a magyar–szlovák nyelvhatár a Nagyszombat–Nyitra–Kékkő –Losonc vonaltól délre tolódott, s több helyen elérte az Ipoly völgyét.
    A szlovák történettudomány kiemelten kezeli az oktatás elmagyarosítását. Ezzel kapcsolatban nem említik, hogy az állami rendeletek nem érintették az egyházak s más nem állami intézmények által fenntartott iskolákat, így pl. a magyarellenességükről ismert evangélikus és katolikus egyházi iskolákat. A rendeletek négy-öt évi türelmi idővel számoltak.
    1918-ban megfordult a történelem kereke, s elkezdődött a Kárpát-medencei magyarság történetének legtragikusabb szakasza. Az első világháború győztesei ún. „nemzetállamokra” darabolták a történelmi Magyarországot, s a – ténylegesen nem létező – csehszlovák nemzetnek ajándékoztak egyes magyar etnikai tömböket. Ezzel kiszolgáltatták őket a számukra idegen nyelven beszélő, idegen kultúrát terjesztő államhatalomnak. Az új, demokratikusnak deklarált Csehszlovák Köztársaság első tervei a német és a magyar nagybirtokosok kisemmizését alapozták meg. Földreformjában elvette tőlük, majd kiosztotta a földjeiket szláv – cseh, morva, szlovák – kolonistáknak, miközben – ez 1928-ig volt érvényben – megtiltotta a nem szláv nemzetiségűek – vagyis a magyarok – földszerzését. A földreform keretében tervet dolgoztak ki a magyar etnikai tömbök szétdarabolására. Telepes falvakat létesítettek, s a jelentősebb magyar községek határában kolóniákat szerveztek.

    VálaszTörlés
  58. Az új hatalom képviselői, a kolonisták magabiztosan viselkedtek, s megrettentették a nyelvüket nem ismerő falusi magyar lakosságot. Mivel jelentősebb erőszakra nem került sor, a falu lassan felocsúdott a hatalomváltást követő zsibbadtságból, s élte a maga – többékevésbé – megszokott életét.
    A városokban más volt a helyzet. Az új államot képviselő, zömükben csehül beszélő, a magyart nem ismerő családok betelepítésével megváltozott a nemzetiségi egyensúly. A magyar–szlovák nyelvhatár közelében fekvő városokban a szlovák származású, de magukat magyarnak jelentő személyek újból szlovákok lettek. A Szlovák Liga jelentése szerint az 1923–1936-os években megközelítően 80 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, de ezek zöme szlovák etnikai területen élt.
    A magyar többségű városokban élő magyarok a kultúrában élték ki magyarságukat. Összetartó erőt jelentettek a színjátszás, a magyar nyelvű és témájú előadás-sorozatok, közös kirándulások. Ilyen helyzetben találta a csehszlovákiai magyarokat 1938 ősze, amikor is újból átlépett felettük a határ, s Magyarország állampolgárai lettek. Tagadhatatlan örömüket a történelem nem tartósította, majd 1945 tavaszán végleg el is temette. A magyarok 1943-tól tudták, hogy a győztes nagyhatalmak 1918-as határai között visszaállítják a Csehszlovák Köztársaságot, de a magyarok nem mozdultak. Szerették a szülőföldjüket, s az új hatalmat az 1938 előttivel azonosították.
    Csalódtak. Az új kormány alaptulajdonsága a kollektív bűnösséggel megvádolt németek és magyarok kormányprogrammá emelt gyűlölete, nemzeti, emberi és anyagi kisemmizése lett. Központi kérdés lett a kitoloncolásuk, s a hátrahagyott vagyonuk szlovák betelepülők közötti szétosztása. A potsdami konferencia a magyarok esetében a kitoloncolást megtagadta, s az 1938-ban Magyarországhoz csatolt, a cseh és a szlovák hivatalos irattokban csak „betelepítési övezetként” szereplő területen élő magyarok kérdésének rendezését a két fél belügyének tekintette.

    VálaszTörlés
  59. Ettől pedig nem lehetett semmi jót várni, hisz Vladimír Clementis külügyi államtitkár – nemcsak a kormány ülésein – többször is kijelentette: „a vesztes magyarokkal mi, győztesek úgy viselkedhetünk, ahogyan csak akarunk, hisz mögöttünk áll a Szovjetunió. Tehetünk akármit, csak a nyugat meg ne tudja.”
    A Nyugat megtudta. Felszólalt az általa törvénytelennek tartott közmunka, a csehországi deportálások végrehajtásával kapcsolatban, elítélte az embertelen kitoloncolásokat, de nem ítélte el az irányított gyűlöletet s a magyarok megfélemlítését, tízezrek megfosztását minden tisztességesen megszerzett tulajdonuktól. A lakosságcserébe rejtett vagyonszerzést, őshonosok kitelepítését pedig törvényesnek tekintette. Rezzenéstelenül vette tudomásul a magyar etnikai terület szlovákokkal való észak–déli irányú betelepítését, amiből a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) és a Szlovák Telepítési Hivatal még az 1920 után betelepített morvákat és cseheket is kizárta, s „hazatérésre” kényszerítette őket. Így a Csehszlovák Köztársaságban élő, de már saját törvényhozói és végrehajtói hatalommal rendelkező szlovák szerveket a magyar- és németgyűlölet mellett a csehek „nemszeretettsége” is jellemezte. Pedig nekik köszönhették, hogy nem kerültek a legyőzöttek, a háborús bűnösök csoportjába, amire a Hitler által működtetett szlovák kirakatállam elegendő okot adott.
    A magyarellenesség, a gyűlölködés, a hivatalos és más jellegű önkényeskedés melegágya volt az SZNT utasítására kidolgozott A magyarkérdés végleges megoldásának terve. 1945–1946-ban gyakori volt, hogy a magyar falvakban megjelentek kisebb-nagyobb partizánés más felfegyverzett csoportok. Kezdetben raboltak, vittek, amit csak láttak, későbben csak végigszáguldoztak a községen, a levegőbe lövöldöztek, majd eltűntek, s visszahagyták a rémülettől megdermedt lakosságot. A cseh és szlovák törvényhozás az 1945–1946-os években – erkölcsileg és anyagilag egyaránt – olyan mértékben semmizte ki és alázta meg a magyarokat, hogy a kialakult helyzetet Karel Kaplan cseh történész a genocídiumot megelőző állapotként jellemezte.

    VálaszTörlés
  60. A magyar lakosság megfélemlítésének és kisemmizésének további forrása volt a népbíróság. A kollektív bűnösség alapján minden magyar vádolható volt, s ezt meg is tették. Voltak olyan települések – s nem csak a magyar–szlovák etnikai határ közelében –, ahonnan beidézték és megvádolták az összes tizennyolc évét betöltött férfit. Az ok: „a fasizmus, Nagymagyarország visszaállítására való törekvés, a magyar hadsereg üdvözlése s általában a magyar nemzetiség.” A vádak célja a megfélemlítés mellett a vádlottak vagyonának az elkobzása volt, esetleg a reszlovakizálás elfogadása.
    Az 1945–1948 közötti magyarüldözés, a tervezett kitelepítés – aminek a lakosságcsere nevet adták –, a kitoloncolások, a szlovákság észak–déli irányú, tervszerű betelepítése megváltoztatta a háború végén még magyar etnikai terület nemzetiségi képét, s besorolhatták a vegyes lakosságú kategóriába. Az itt élő magyarok és szlovákok aránya az 1948-at követő években, az „internacionalizmus” mögé bújtatott fékezett nacionalizmus korában sem javult, s az iparosítás, a szövetkezetesítés keretén belül tovább folyt a szlovákok betelepítése. Megszűnik viszont a hivatalosan irányított nyílt s brutális magyarellenesség – ahogyan napjainkban nevezzük–, a magyarhisztéria, a felszín „nyugalmi” állapotba került. De az alsóbb rétegekben szinte állandó volt a magyarellenes mozgás. Az idősebb generáció még emlékszik a szinte ciklikusan ismétlődő „az alternatív oktatás, a szlovák nyelvű oktatás és a biztos jövő” jelszók alatti akciókra. Szinte állandósult a magyar nyelv elleni támadás, s az elvtársak jól tudták, hogy a nyelv elhagyása a nemzetiség elhagyását is jelenti.
    Átéltük, erősek maradtunk. Az íróink írtak, a pedagógusaink nemcsakoktattak,hanemneveltek is, színjátszó csoportokat, énekkarokat, szakcsoportokat vezettek. A Csemadok biztos fedelet adott még a konspirálóknak is. A magyar népdal, néptánc, a magyar nemzeti történelem központja volt. Tartottuk magunkat, s fütyülve az anyagiakra, „tettükamagunkét”.
    Aztán elérkezett az, amire álmainkban vágytunk, s betört – a Szlovákiában speciálisan értelmezett – szabadság, a demokrácia, s megkezdődött a nyílt magyargyűlölködés, ami a határok eltörlését követően olyan méreteket öltött, hogy szlovák polgárként szégyenkeznék. Ebben a légkörben élünk napjainkban is. Sokan nem bírják az állandó nyomást, beolvadnak a többségbe. Számunk folyamatosan csökken, bár sok a „kis” magyar–szlovák megértés, szomszédbarátság.

    VálaszTörlés
  61. Ki a hibás, kit hibáztathatunk, hogy idáig jutottunk? A gyerekeik, unokáik anyanyelvi nevelését elhanyagoló, anyagiakat hajkurászó felnőtteket, a közélet iránt érdektelen magyarokat? Miért nem vették ezt észre a nemzetiségünk „őrzésével, védelmével” megbízott politikusaink, a magyarságunk megmaradását ígérők, politikai és kulturális életünket vezetők, akiket a tényekre a tudomány nemegyszer figyelmeztetett is? Tisztelt politikusaink, kulturális életünk vezetői! Szavazatainkkal önöket kértük fel, képviseljék az érdekeinket. Bíztunk önökben, s ehelyett megbontották a sorainkat, meggyengítettek bennünket. Akkor jöttek közénk, amikor – saját szempontjukból – éppen jónak tartották, általában a választások előtt. Sohasem tárták elénk a valós helyzetet, nem számoltak el a munkájukkal. Ha meg akarunk maradni, akkor ezen változtatni kell! Legyen a választónak joga a felelősségvonásra!
    Most pedig, kérem, engedjenek meg egy rövid összefoglalást. Napjaink szlovákiai magyarságának életét felfokozott szorongás jellemzi. Úgy élünk, mint vad a vadászaton, sokunkban állandósult a félelem, a szorongás. Félünk országunk politikai vezetésének magyarellenes megnyilatkozásaitól, szenvedünk a bennünket megalázó kijelentéseiktől. Teszik ezt velünk talán azért, mert szegényebben vagyunk, mint ők? Mert csendben vagyunk? Tény, hogy az ország legtermékenyebb régiójában élünk, amely az ország gazdaságilag legelmaradottabb területe. Milyen is ez a magyarlakta régió? Kevés a munkalehetőség, keleten nincs is, s a munkanélküliek aránya meghaladja a szlovákiai átlagot. Nincs korszerű vasúti közlekedésünk, s a Pozsony–Komárom vasútvonal ennek paródiája. Nincs gyorsforgalmi úthálózatunk, nincs vagy kevés az ipari parkunk, s ha vannak is ilyenek, zömmel a magyar–szlovák nyelvhatárra lokalizálták őket úgy, hogy inkább észak felé legyenek nyitottak. Még „szerencse”, hogy több ezer magyarnak ad munkát az észak-dunántúli gyárakban az anyaország.
    Felvetődik a kérdés, felróhatjuke ilyen körülmények között a kialakult helyzetet már nem tűrő, gyengébb idegzetű nemzettársainknak, hogy mindettől meg akarják menteni a gyermekeiket, unokáikat, s bizonyos fokig „délibábos álmokat” kergetve beolvadnak a szlovákságba, asszimilálódnak?
    Szeretném, ha ez a konferencia utat mutatva megválaszolná a legfontosabb kérdéseinket, vázolná megmaradásunk lehetőségeit. (Elhangzott a Népszámlálás és asszimiláció című konferencián Érsekújvárott. Megjelenik párhuzamosan az Új Szó Szalon mellékletében és a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2011. 2.számában)

    Vadkerty Katalin

    VálaszTörlés
  62. Berényi József, az MKP elnöke, a FIDESZ-kongresszuson

    "Aki nem vállalja fel a magyarság megmaradásának igényét, az nem igazán demokrata - fogalmazott Berényi József, hozzátéve: ma olyan kormány van Magyarországon, amely értékmentő politikát folytat, és őszinte a részéről az együttműködési igény. Ugyanakkor néhány szomszédos országban - beleértve Szlovákiát is - mintha divat lenne Magyarországot "lealázni", megpróbálni izolált helyzetbe hozni - fogalmazott. Megjegyezte: Szlovákiában kettős állampolgár lehet bárki, csak néhány felvidéki magyar nem, kettős mércét alkalmaznak, amit elfogadni nem lehet."

    A szlovákság zsigerből jövő magyarellenessége bűntudatot takar. A jogtalanul bitorolt területek miatti aggodalom fejeződik ki benne. Sajnálatra méltó nép az ilyen, mert ez a betegség már akut tüneteket mutat. Érzelmi-tudati kátyu.

    VálaszTörlés
  63. A szlovákiai magyarok lélekszámának fogyatkozása statisztikailag kimutatható, hiszen a magyarok által lakott területek lakossága csökkenő tendenciát mutat. Az elhagyott házakat távoli szlovákok vásárolják fel.

    "Az ország déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékenykorú,15-49évközötti nők aránya; Gyurgyík László szerint Dél-Szlovákia lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják." Új Szó

    VálaszTörlés
  64. A mai Új Szó néhány statisztikai adattal szolgál a megyar-szlovák vegyes házasságokról.

    "A magyarok 25 százaléka szlovák házastársat választ
    ...
    A 25 ezer házasságból 1177 köttetett magyar nemzetiségű férfi és magyar nő között – ez az összes tavalyi esküvő 4,6%-a. A magyar férfiak 72,4%-a vett el magyar menyasszonyt, míg a magyar nők 66,6%-a magyar vőlegénynek mondta ki a boldogító igent. A 2010-ben házasodó magyar nemzetiségűek 25%-a szlovák párral kötött házasságot. Ez az arány tavalyelőtt és nyolc éve is hasonló volt. Az utóbbi tíz évben tehát nem nőtt számottevően a vegyes házasságokaránya. Különösen Pozsony megyében sok a vegyes házasság. A statisztika itt 67 magyar vőlegényt regisztrált, közülük 44 szlovák nemzetiségű nőt vett el, 22 magyart. A házasságot kötő magyar nők esetében hasonló az arány. Nagyszombat megyében a „magyar házasságok” aránya 83% -os volt, Nyitra megyében 72, Besztercebánya megyében 75, Kassa megyében pedig 65%-os."

    A vegyes házasságokból a gyerekek mintegy 80 %-a szlovák iskolába kerül, ami az asszimiláció motorja Szlovákiában.

    VálaszTörlés
  65. A magyar irodalmi kánon talapzata

    "A nyolc ország magyarsága körében végzett felmérés

    szerint olyan művek, mint az Egri csillagok, a Kőszívű ember fiai, Az aranyember és a Pál utcai fiúk minden ország felnőtt magyar olvasói számára a legemlékezetesebb olvasmányok közé tartoznak, ezért e művek a magyar kulturális "talapzat" részének tekinthetők.
    - Bebizonyosodott, hogy akik rendszeresen igényes irodalmat olvasnak, azok az átlagosnál toleránsabbak és kreatívabbak - húzta alá Gereben Ferenc. - A magukba szívott olvasási élmények révén nagyobb az élettapasztalatuk, az erkölcsi minták jóvoltából könnyebben eligazodnak a hétköznapok útvesztőiben, jobban megértik a minket körülvevő világ történéseit, ami összességében jobb közérzetet teremt, és az életminőségre is kedvező hatást gyakorol." Új Szó

    Akik ezeket a műveket fiatal korukban önként elolvasták, fogékonnyá váltak a magyar eszmei értékek iránt.

    VálaszTörlés
  66. A Kárpát-medence egységes képződmény

    Hiába tiltakoznak egyes szlovák politikusok a födrajzi kifejezés használata miatt, a Kárpát-medence földrajzi egységet képez. A legjobb példa rá Kassa és Pozsony közötti közúti forgalom.

    "A két legnagyobb szlovákiai város közötti leggyorsabb közúti összeköttetés már rég Magyarországon keresztül vezet, és mindez várhatóan akkor sem változik, ha egyszer – valamilyen isteni csodának köszönhetően – valóban sikerül befejezni a D1-es építését." Új Szó

    VálaszTörlés
  67. És mégis...?!

    "Szlovákia független államként ismerte el a Szudánból Dél-szudáni Köztársaság néven létrejött államot, amelyet szombaton kiáltottak ki Juba városában.

    Az új államalakulat a Szudánnal kötött megállapodás alapján jött létre." Új Szó

    Oldódik a szlovák görcs a leszakadó államok megítélése ügyében. Következne Koszovó elismerése? Vagy az túl közeli és európai példa?

    VálaszTörlés
  68. Sajnos, Ravasz Ábelnek igaza van!


    "Komárom

    Határozatban szólítja fel a város területén működő vállalkozásokat, intézményeket a kétnyelvűség betartására az önkormányzat. Úgy tűnik, a hazai civil szféra eredményesen használja ki a Híd és az MKP versenyhelyzetét.

    Komárom már a harmadik a sorban: néhány héttel ezelőtt Somorján, majd Dunaszerdahelyen hoztak hasonló határozatot a városi képviselők. A javaslatot Andruskó Imre a Híd frakció nevében terjesztette a testület elé, a kisebbségi nyelvhasználati törvényre, valamint a város alapszabályzatára hivatkozva. „Tudjuk, hogy a vállalkozók nem kötelezhetők a magyar feliratok kihelyezésére, de ilyen módon is szeretnénk ösztönözni őket a kétnyelvűség alkalmazására” – tette hozzá a beterjesztő. Keszegh Béla (független) a javaslatot azzal egészítette ki, hogy a város járjon elöl jó példával, és ellenőrizze a saját hatáskörébe tartozó intézmények (iskolák, óvodák, művelődési központ, sportlétesítmények), valamint az utcák, terek, buszmegállók stb. esetében a magyar feliratok meglétét, a hiányosságokat pedig szeptember 30-áig orvosolja.

    Az említett városok képviselői már korábban, akár évekkel ezelőtt is javasolhattak volna hasonlót, viszont a néhány hete Somorján elindult gerillakampány (matricákkal ragasztották le a hiányzó magyar feliratok helyét) jó lehetőséget adott a Hídnak és az MKP-nak, hogy bizonyítsanak a kisebbségi érdekvédelem terén, véli Ravasz Ábel politológus." Új Szó

    Vajon azt érzékelik a szlovákiai magyarságot képviselők az önkormányzatokban, hogy már nagyon nagy a baj, vagy csupán most érkezett el az idő érdemeket szerezni? Komáromnak pedig illene élen járnia (Klapkához és Jókaihoz méltó módon)a nyelvi jogok területén, mert az egyenjogúság vagy természetes, vagy nem az. Sajnos, az egyenlő nyelvi jogok Szlovákia semmelyik pontján nem természetesek. Ezért van szükség a gerilla mozgalmakra ott, ahol az öntudat korlátozott szintű. A szlovákiai magyarok elvárják Komáromtól, hogy mutasson példát kiállásból a kisebbségi jogok területén.

    VálaszTörlés
  69. Kettős állampolgárság: nincs egyetértés

    "Továbbra sem ért egyet Magyarország és Szlovákia a kettős állampolgárság kérdésében.

    Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelet intézett Milan Ježovica szlovák külügyi államtitkárhoz, melyben további tárgyalásokat sürgetett.

    A szlovák külügyminisztérium szóbeli jegyzék formájában választ kapott a kisebbségi támogatások folyósítási módjának megváltoztatását nehezményező kérdésére is. A szlovák fél szerint a kisebbségi támogatásokat kizárólag ennek alapján lenne szabad folyósítani. A két ország között ebben a témában további tárgyalások várhatók."

    A végzetes mulasztást a magyar kormány 1997-ben követte el, amikor az alábbi szlovák törvényre sehogy sem reagált.

    "Szlovákia státustörvénye
    1997. február 14-én kelt törvény
    a külföldi szlovákokról és más törvénymódosítás

    A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta:

    I. cikk

    A törvény tárgya

    Ezen törvény szabályozza a külföldi szlovák helyzetét, jogait és kötelességeit Szlovákia területén. Továbbá módosítja a központi államigazgatási szervek hozzáállását a külföldi szlovák státusának megítélése során, valamint azok hatáskörét a külföldi szlovákokkal kapcsolatban.

    2. §

    A külföldi szlovák

    (1) Külföldi szlovák az a személy, aki ezen törvény értelmében megkapta a külföldi szlovák státusát.

    (2) Ezen törvény értelmében a külföldi szlovák státusát azon személy kaphatja meg, aki nem szlovák állampolgár, de szlovák nemzetiségű, vagy szlovák etnikai származású és szlovák kulturális-nyelvi tudattal rendelkezik.

    (3) Ezen törvény értelmében a szlovák etnikai származás azt jelenti, hogy a külföldi szlovák státusát kérelmező (tovább csak "kérelmező"), vagy ősei közül bárki három generációig visszamenőleg szlovák nemzetiségű volt.

    (4) Szlovák nemzetiségét, vagy szlovák etnikai származását a kérelmező hiteles okirattal bizonyíthatja. Ilyen okiratnak számít a születési anyakönyvi kivonat, vagy a keresztlevél, az anyakönyvi kivonat, az állampolgársági bizonyítvány, vagy tanúsítvány a kérelmező tartós tartózkodási helyéről.

    (5) Amennyiben a kérelmező a 4. bekezdésben felsorolt okiratokat nem tudja beszerezni, bemutathatja a lakhelye szerint illetékes honfitársi szervezet tanúsítványát, annak hiányában a városában élő két másik szlovák igazolását.

    (6) Szlovák kulturális-nyelvi identitástudat alatt, ezen törvény alapján a legalább passzív szlovák nyelvismeret, valamint az alapfokú szlovák kultúrtörténeti műveltség, vagy a szlovák etnikai közösségtudat aktív megnyilvánulásai értendők.

    VálaszTörlés
  70. (7) A kérelmező szlovák kulturális, vagy nyelvi tudatát eddigi munkájának eredményével, a városában tevékenykedő honfitársi szervezet tanúsítványával, vagy amennyiben ilyen nincs, a lakhelye szerinti országban élő két honfitársának igazolásával bizonyíthatja.

    3. §

    A külföldi szlovák státusának kérelmezése

    (1) A külföldi szlovák státusát a kérelmező írásban kérelmezheti a Szlovák Külügyminisztériumban (tovább csak "KÜM"), külföldön a szlovák külképviseleti vagy konzuli hivatalokban kérelmezheti (tovább csak "külképviseleti hivatal").

    (2) A külföldi szlovák státusának kérelmezése során a kérelmező köteles a 2. § 2., 5. é 7. bekezdésében felsoroltakat bizonyító okiratokat mellékelni és okiratokkal bizonyítani, hogy hazájában a szlovák törvények értelmében szándékosan nem követett el bűncselekményt (tovább csak "bűncselekmény"), amiért jogszerűen elítélték, valamint azt, hogy nem szenved olyan fertőző betegségben, aminek terjesztése a törvény értelmében büntetendő.

    (3) A kérelmet a KÜM ítéli meg, annak benyújtásától számított 60 napon belül. A kérelem kedvező elbírálása esetében a kérelmező számára a lakhelye szerint illetékes külképviseleti hivatal kiállítja a külföldi szlovák igazolványát. A KÜM nem ad ki külön határozatot a külföldi szlovák státusának megítéléséről.

    4. §

    Az igazolvány

    (1) Az igazolvány tartalmazza tulajdonosának adatait: annak nevét, vezetéknevét, születési adatait, állampolgárságát és lakhelyét. Az igazolványba, a tulajdonos külön kérésére bejegyezhetik 15 évnél fiatalabb gyermeke nevét, vezetéknevét, születési adatait (az örökbefogadott gyermekét is), amennyiben azt a Szlovákia által elfogadott nemzetközi egyezmények lehetővé teszik. A törvényes kedvezmények a külföldi szlovák igazolványában bejegyzett gyermeket is megilleti.

    (2) Az igazolvány meghatározatlan időre szól. Csak érvényes úti okmánnyal, vagy személyazonossági igazolvánnyal érvényes. Az igazolványt meghatározatlan időre, a törvényből származó kedvezmények megszerzése céljából állították ki.

    (3) Az igazolvány tulajdonosa köteles ügyelni arra, hogy az igazolványban szereplő adatok megfeleljenek a valóságnak. A kérelmező köteles a külügyminisztériumban bejelenteni nevének, vezetéknevének, állampolgárságának megváltozását. A KÜM új igazolványt ad ki számára.

    (4) Az igazolványt nem adják ki
    a) 15 éven aluli személynek,
    b) olyan személynek, aki tevékenységével Szlovákia érdekeit sérti, kinek tettei a BT értelmében bűncselekménynek számítanak,
    c) azon személynek, aki szándékosan bűncselekményt követett el.

    (5) A külföldi szlovák státusát azon személy esetében szüntetik meg, akit Szlovákiából szándékos bűncselekmény elkövetése miatt tiltottak ki.

    5. §

    A külföldi szlovák belépése Szlovákiába,
    szlovákiai tartózkodása

    (1) A külföldi szlováktól Szlovákiába történő belépése során nem kérnek meghívólevelet vagy vízumot, amennyiben azt a kétoldalú nemzetközi egyezmények lehetővé teszik.

    (2) Szlovákiában a külföldi ideiglenesen külön előírások alapján tartózkodhat.

    (3) A külföldi szlovák tartós tartózkodási engedély kérelmét külföldön a külképviseleti hivatalban, vagy Szlovákiában a rendőrségen nyújthatja be.

    VálaszTörlés
  71. 6. §
    A külföldi szlovák jogai Szlovákiában

    (1) A külföldi szlováknak szlovákiai tartózkodása során jogában áll kérelmezni
    a) felvételét bármely szlovákiai iskolába
    b) a munkavállalást, szlovákiai tartózkodási engedély kiadása és munkavállalási engedély beszerzése nélkül.
    c) a szlovák állampolgárságot, különleges esetekre való tekintettel,
    d) a külföldre történő kedvezményezett nyugdíjfolyósítást, amennyiben Szlovákiában jogosult a nyugdíjra.

    (2) A külföldi szlováknak jogában áll Szlovákiában külön előírások alapján ingatlant szerezni.

    (3) Az állam külön előírások alapján biztosít azon külföldi szlovák számára,
    a) aki nyugdíjat, vagy rokkantnyugdíjat kap, 50 százalékos kedvezményt a városi tömegközlekedési, vasúti és a menetrendszerinti autóbuszjegyek vásárlása során,
    b) ingyenes utazást a helyi tömegközlekedési eszközökön, vasúton és a rendszeres buszjáratokon, amennyiben betöltötte 70. életévét.

    7. §
    A központi államigazgatási szervek illetősége

    A Külügyminisztérium
    a) dönt a külföldi szlovák státusának megadásáról és annak megvonásáról,
    b) nyilvántartja az igazolvány tulajdonosait,
    c) irányítja és koordinálja Szlovákia külföldiekkel kapcsolatos politikáját a külföldi szlovákok viszonylatában,
    d) az államigazgatási szervekkel együttműködve kidolgozza a külföldi szlovákokkal kapcsolatos hosszútávú politikai koncepciót.

    8. §

    A Szlovák Kulturális Minisztérium
    a) koordinálja és biztosítja a szlovák állami és magánszervezetek által a külföldi szlovákoknak nyújtott segítséget, azok identitástudata megőrzése érdekében,
    b) az állami információs rendszer keretében koordinálja és biztosítja a külföldi szlovákok dokumentációját és megteremti annak feltételeit, hogy a külföldi szlovákok tájékozódjanak a Szlovákiában zajló eseményekről.

    9. §

    További központi államigazgatási szervek vesznek részt illetőségből a Szlovák Köztársaság külföldi szlovákokkal kapcsolatos állampolitikája képzésében és végrehajtásában.

    VálaszTörlés
  72. 10. §

    Közös zárórendelkezések

    (1) Amennyiben ezen törvény másként nem rendelkezik, az ezen törvény értelmében lefolytatott eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános rendelkezések vonatkoznak.

    (2) A KÜM a külföldi szlováktól nem kéri a közigazgatási illetéket a státuskérelem benyújtása során. 13)

    (3) A 3. § 1. bek. értelmében a kérelmeket a KÜM által kiadott hivatalos nyomtatványokon kell benyújtani.

    II. cikk

    A Szlovák Nemzeti Tanács 40/1993 T.t. számú állampolgársági törvénye az alábbiakkal módosul:

    A 7. § 3. bekezdésének végére, a vessző után a következő szavak kerülnek: "vagy azon személy, aki megkapta a külföldi szlovák státusát. 4a)

    A 4a) pont megjegyzése így hangzik:

    "4a) A külföldi szlovákokról szóló 70/1997 T.t. sz. törvény és más törvények bővítése értelmében."

    III. cikk

    A SZNT 387/1996 T.t. sz., munkavállalási törvénye így bővül:
    A 116. § 2. bek. végén a vessző után így bővül. "vagy amennyiben külföldi szlovákról van szó. 2a)"

    A 2a) pont megjegyzése így hangzik:
    "2a) A külföldi szlovákokról szóló 70/1997 T.t. sz. törvény és más törvények értelmében."

    IV. cikk

    A SZNT 73/1995 T.t. számú, a külföldiek szlovákiai tartózkodásáról szóló törvény így bővül:

    A 6. § 1. bekezdése a következő mondattal bővül:
    "A külföldi szlovák státusával rendelkező személynek nincs szüksége ideiglenes tartózkodási engedélyre. 4a)

    A 4a) pont megjegyzése:
    4a) A 70/1997 T.t. számú törvény a külföldi szlovákokról és más törvények értelmében."

    V. cikk

    A SZNT 145/1995 T.t. számú törvény a közigazgatási illetékről a SZNT 123/1996 T.t. és a SZNT 224/1996 T.t. sz. törvénye így bővül:

    A 4. § 1. bek. b) betűjében a pont helyére vessző kerül, az 1. bek. az alábbi c) betűvel bővül:
    "c) az a személy, aki megkapta a külföldi szlovák státusát. 2a)".

    A 2a) pont megjegyzése a következő:
    "A 70/1997 T.t. sz., külföldi szlovákokról szóló törvény és más törvények értelmében".

    VI. cikk

    Ezen törvény 1997. július 5-én lép hatályba.

    Mihal Kováč s.k.
    Ivan Gašparovič s.k.
    Vladimír Mečiar s.k."

    VálaszTörlés
  73. Kettős állampolgárság és oktatási támogatás

    Két szóval kifejezve: Nincs egyetértés.

    "Mikuláš Dzurinda, a szlovák külügyi tárca vezetője korábban hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákba járó gyerekek szülei saját számláikra kapják a pénzt."

    Falakba ütközik minden magyar kérés. Ellentmondani magyar kéréseknek szlovák részről dicsőséget és szavazati pontokat jelent. Ez a szlovák mentalitás sarokköve. Az Unióba kerülés után vagyunk. Magas a ló, amelyen ülnek.

    VálaszTörlés
  74. Szenc/Galánta

    Folytatódik

    „Tessék? Hol a magyar felirat? Nápisy aj po maďarsky!“ – állt a csütörtök reggelre Szenc és Galánta üzleteire ragasztott matricákon. Szencen még péntek reggel és délelőtt is újabb és újabb falragaszok kerültek fel információs táblákra, üzletekre.
    Az Új Szó cikke beszámol az első reakcióiról. Ezekből kitűnik, hogy álláspontjuk megváltoztatására az érintettek nem kényszerülnek, sőt, felháborítja őket a kétnyelvűségre való felszólítás.

    Várat magára az önkormányzati felszólítás és a vevők elfordulása az ilyen kereskedőktől.

    Miért természetes a magyarországi Komárom vasútállomásán a szlovák nyelvű felirat, ahol szlovákok nem is élnek, és miért nincs egy árva magyar szó sem a révkomáromi vasúti épületen?

    VálaszTörlés
  75. Napi hír Szlovákiából

    "Javul a hazai demokrácia színvonala, ám nem minden területre érvényes ez – például a kisebbségi jogokra nem vonatkozik. Derül ki az IVO társadalomkutató intézet legutóbbi értékeléséből." Új Szó

    VálaszTörlés
  76. Orbán Viktor a tusványosi összejövetelen

    "Utalt a határon túli nemzetrészekre, amelyek megsegítésére egyelőre az anyaország nem tud annyi eszközt rendelkezésre bocsátani, mint amennyit szeretne.
    Ezzel kapcsolatosan idézte a tábor mottóját, amely szerint "összenő, ami összetartozik". Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. A jövőre utalva felhívta a figyelmet Közép-Európa egészének az összenövésére is, e térség ugyanis a miniszterelnök szerint a most formálódó új gazdasági korszaknak lesz a középpontja." Új Szó

    Mi gátolhatja az összetartozás tudatának érvényre jutását?
    Csak mi magunk!

    VálaszTörlés
  77. Nevessünk!!!

    Nemzetegyesít az MSZP - azaz tusványosi alternatíva

    "Az MSZP ezzel szemben állít alternatívát a választóknak: igazságos, progresszív adórendszerrel, a szegénységet csökkentő komplex politikákkal, mindenki által hozzáférhető közoktatással és közegészségüggyel, a munkavállalói védettségek visszaállításával, valódi és emberhez méltó munkahelyek teremtésével - írta a politikus."
    Új Szó

    VálaszTörlés
  78. A kisebbségi kulturális támogatásokra vonatkozó pályázat egyik szempontja Szlovákiában

    "A lapunk szombati számában megjelent információk szerint a kormányhivatal nem támogathat olyan szervezeteket, amelyek kétségbe vonják az adott állam alkotmányos rendjét, illetve területi egységét. „Feladataink közé tartozik kiszűrni azokat az igénylőket, akik Szlovákia területi egységét tagadó, és az állampolgárok békés együttélését veszélyeztető hazai és külföldi szervezetekkel működnek együtt” – áll Rudolf Chmel tanácsadójának, Jozef Švolíknak az Új Szóhoz eljuttatott állásfoglalásában.

    Az MKP-nak nincs tudomása olyan szervezetről, amely a szlovákiai magyarok vagy más hazai kisebbség körében ilyenfajta tevékenységet fejtene ki, s közben állami támogatást igényelne működéséhez - állapítja meg Berényi. Éppen ezért úgy véli, Chmel hivatala nagy politikai hibát követ el, ha nem megfelelő módon kezeli ezeket az információkat, hanem éppen a kisebbségi kulturális támogatásokkal összefüggésben teszi közzé. "Ily módon a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek közti bizalmatlanság légkörének megteremtéséhez járul hozzá" - hangsúlyozza az MKP elnöke. Új Szó

    Ebből következik, hogy támogathatók azok a szervezetek, amelyek semmit sem vonnak kétségbe Szlovákiában. Mintha már lett volna ilyen a történelemben?!
    George Orwell

    VálaszTörlés
  79. A norvég tömeggyilkos példaértékűnek nevezi a szlovák államot és politikáját

    "...több mint 1500 oldalas manifesztumában a több mint 90 ember megölésével vádolható 32 éves norvég férfi, Anders Behring Breivik. Egy helyen egyenesen azt állítja, hogy Szlovákia a legjobb ország - olvasható a Sme összefoglalójában."

    Elgondolkodtató.

    VálaszTörlés
  80. Breivik-ország

    "Már a szükséges 350 ezer aláírás körülbelül felét megszerezte a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) annak a népszavazásnak a kiírásához, amelyen azt kérdeznék a polgároktól: támogatják-e, hogy kizárólag a szlovák nyelv legyen használható a hivatalos érintkezésben.

    Erről Anton Danko, az SNS alelnöke számolt be hétfőn a TASR hírügynökség érdeklődésére. Konkrét számmal augusztus végén rukkolnak elő, és akkor kezdődik az aláírásgyűjtés második szakasza is. Ján Slota pártja arra törekszik, hogy őszre megfelelő számú támogatót szerezzenek." Új Szó

    A Benes általa elvetett mag termőtalajba hullott Szlovákiában.

    VálaszTörlés
  81. Ógyalla

    "A helyi Lidl áruházban az utóbbi időben nem hajlandók magyarul megszólalni az elárusítók, állítólag megtiltotta nekik a vezetőség – hívta fel a problémára a figyelmünket egy olvasónk (név és cím a szerkesztőségben).

    „Korábban ezt nem tapasztaltam. Most viszont feltűnt, hogy nem akarnak magyarul beszélni. A pénztár előtt sorakozva az egyik vevő meg is jegyezte, hogy állítólag megtiltották nekik. Mindezt tetőzte a pénztárban ülő hölgy magatartása, aki, miután rákérdeztem, miért nem magyarul válaszol, arrogánsan azt felelte: hiszen Szlovákiában vagyunk, itt szlovákul kell beszélni”–mondta informátorunk." Új Szó

    Felfigyel-e végre Európa, hogyan deformálódik ennek a népnek a lelkülete?

    VálaszTörlés
  82. Simon Zsolt szerint: nem fenyeget a területi autonómia veszélye.

    "Simon Zsolt, a Híd alelnöke, földművelésügyi miniszter szerint Dél-Szlovákiában nem fenyeget területi autonómia, a témával foglalkozni felesleges. A politikus a TASR hírügynökségnek kedden azt mondta: Magyarországnak, az autonómia kérdésének feszegetésével nem lenne szabad elfednie problémáit.

    Simon nyilatkozatával Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak és Berényi Józsefnek, a Magyar Koalíció Pártja elnökének tusnádfürdői beszédére reagált.
    Berényi megnyilatkozásaival kapcsolatban Simon Zsolt leszögezte: "Ezeket egy olyan politikus nyilatkozatainak tartom, aki pályán kívül van, a Szlovák Köztársaságon belüli fő döntési folyamatokban nem tud részt venni. Ezt azonban az MKP magának köszönheti, mert olyan retorikát választott, amely az embereket elválasztotta egymástól, s nem összekötötte"." Új Szó

    Nem nehéz eldönteni, hogy Simon Zsolt melyik térfélen állva lövöldözi az öngólokat.

    VálaszTörlés
  83. Hogy ne lehessen többé elszabotálni a magyarlakta területeken a magyar nyelvű feliratok kötelező feltüntetését

    "Levélben fordult Rudolf Chmel miniszterelnök-helyetteshez Keszegh Béla. A komáromi városi képviselő a nemrégiben elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény betartatására kéri Chmelt és hivatalát. „Már nem azon kell vitázni, milyen ez a törvény, hanem élni kell a jogszabály adta lehetőségekkel” – mondta a képviselő. Levelében arra kéri a miniszterelnök-helyettest, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a villamos művek, a gázművek és a benzinkutak esetében az illetékesek tartsák be a törvény előírásait, és ezek elmulasztása esetén vessen ki szankciókat. Keszegh Béla elsősorban a törvény azon részére utalt, amely az életet, az egészséget, a biztonságot veszélyeztető információk kisebbség nyelvén történő megjelentetését írja elő. „Vannak esetek, amikor a civilek matricázása elegendő, de úgy gondolom, a felsorolt nagyvállalatok esetében nem a polgárok feladata számon kérni a törvények betartását” – magyarázta az indítványozó." Új Szó

    91 év várakozás után talán egyről kettőre juthatunk a nyelvi jogok tiszeteletben tartása terén Szlovákiában is!

    VálaszTörlés
  84. Olvad a jég a Vajdaságban

    "Újvidék többnyelvű helységnévtáblákat kap

    A Vajdaságban a tartományi ombudsman és Újvidék város képviselői feloldották a többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatos véleménykülönbségeket, Újvidéken többnyelvű helységnévtáblákat állítanak fel - jelentette csütörtökön a Beta hírügynökség.
    ...
    Újvidéken rendelet írja elő, hogy a szerb mellett a magyar, a szlovák és a ruszin nyelv és írás is hivatalos."

    Hasonló jó híreket várunk Nyitráról, Kassáról és Pozsonyból.

    VálaszTörlés
  85. Nyílt levélben indokolja a magyar állampolgárság felvételét Gubík László

    "Gubík rámutat: a szlovák alkotmány alaprendelkezéseiben leszögezi, hogy akaratán kívül senki nem fosztható meg állampolgárságától, így véleménye szerint a szlovák állampolgársági törvény legutóbbi módosítása alkotmányellenes.
    "Joghallgatóként és törvénytisztelő állampolgárként nem kívánok rejtőzködni a hatóságok elől, ugyanis semmi olyat nem tettem, amivel sérteném Szlovákia érdekeit, épp ellenkezőleg, továbbra is szülőföldemen szeretnék élni és boldogulni, ezért nem kívánok megválni szlovák állampolgárságomtól" - írja levelében.
    A továbbiakban kifejti: egyetért azzal, hogy "a magyar nemzet ne csupán nyelvében és kultúrájában, de közjogi szempontból is eggyé váljon.
    "A Magyar Koalíció Pártja lévai helyi szervezetének elnökeként, valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnökeként felelősséggel tartozom mind a helyi magyar közösségért, mind a felvidéki magyar ifjúságért, ezért döntésemet nyilvánosan és büszkén vállalom. Nem kívánhatom, hogy kövessék példámat, vallom azonban, hogy a magyar nemzettel való azonosulás és egyesülés eme módja a követendő irány a felvidéki magyar közösség és a Kárpát-medence magyar közösségeinek a jövője szempontjából" - áll a levélben.
    Szerzője megjegyzi: "Felmenőim magyar állampolgárok voltak, akiket e köteléktől akaratuk ellenére fosztottak meg. Azzal, hogy magam is magyar állampolgár lettem, csak azt kaptam meg, ami a történelem szerencsésebb alakulása esetén jogosan és teljesen természetesen megilletett volna."
    Új Szó

    Isten áldja érte!

    VálaszTörlés
  86. Brievik tettének utóhatása - avagy van-e remény önvizsgálatra Szlovákiában

    JURAJ HRABKO írásából

    "Kiáltványában Szlovákiát olyan országként jellemezte, amely a legkevésbé zavarja az ő világszemléletét. Ezzel összefüggésben több politikai pártot említett – HZDS, SNS, Szlovák testvériség. Ez csupán az ő fantáziájának a szüleménye, vagy Szlovákia lakossága valóban intoleráns, közömbös azokkal szemben, akik mások?

    Attól tartok, ezt nem ő találta ki. A politikai pártokat nem minősítem – a nemzeti politika élén állnak, de nem az egyetlenek ebből a szempontból. Nem tagadhatjuk le, hogy Szlovákia multikulturális ország, területén több mint húsz nemzeti kisebbség él, együtt és külön-külön is gazdagítják társadalmunkat. Vagy legalábbis gazdagítaniuk kellene. Ehhez azonban bizonyos feltételekre lenne szükségük – például egyenlő bánásmódra, a másság tiszteletben tartására. A Tátra alji országban azonban egyikben sincs részük. Hasonló helyzetben vannak azok is, akik támogatják igyekezetüket – azonnal rájuk sütik a bélyeget: a szlovák nemzet árulói.

    Szlovákia még rosszabbul bánik a bevándorlókkal. Az úgynevezett menekültpolitika a menekültstátus elutasítását támogatja, nem az elfogadását. Kivételt csak a sportolók képeznek, akiknek itt-tartózkodása az ország érdeke. Tavaly több mint 500 kérvényt nyújtottak be, összesen tizenöten kapták meg a menekültstátust. Az arány katasztrofális – 1993 óta 60 ezer kérvényből kevesebb mint hatszázat bíráltak el pozitívan, állampolgárságot pedig csupán 208 ember kapott.
    ...
    Szlovákia fél a nem szlovák emberektől. Tart a másság bármilyen formájától, amit nemzetállami érdekekkel leplez." Új Szó

    VálaszTörlés
  87. A reklámtanács nem foglalkozik a Híd beadványával, amely a Szlovák Nemzeti Párt magyarok lakta vidékein elhelyezett óriásplakátjait kifogásolta.

    Az óriás bilbordokon található szöveg: „A magyar terjeszkedés ellen”.

    Indoklás

    "A kódexben ugyan van olyan rész, amely tiltja az olyan reklámokat, amelyek „sértik valakik faji-, nemzeti-, politikai- vagy vallási hovatartozását és nézetét”, ám Rajčáková szerint ezek politikai hirdetések, amelyek nem tartoznak a tanács hatáskörébe." Új Szó

    Hogyan vélekedne a "kedves" hölgy az olyan reklámról, amely a „A szlovák terjeszkedés ellen” szöveget tartalmazná?

    VálaszTörlés
  88. Révkomáromi tapasztalat

    Új fitness szalonra találtunk az egyik lakótelepen, amelynek roppant megörültünk, mert a városközpontban lévőt mindig drágának éreztük, ahol egyúttal hiányoltuk a magyar nyelvű feliratokat is. Sajnos, csalódnunk kellett. Az új, tetszetős épület nem alkalmazkodik egyetlen feliratával sem a még mindig többséget kitevő magyar lakosság nyelvéhez.
    Miért nem magától értetődő a kétnyelvű felirat Dél-Szlovákiában?
    Félelem...?
    Ellenszenv...?
    Félretájékoztatás...?
    Félrenevelés...?
    Tudatlanság...?
    Záporoznak bennem a kérdések.

    VálaszTörlés
  89. Több mint semmi

    "A magyar nyelv használatát szorgalmazó újabb matricák jelentek meg hétfőre virradóra több dél-szlovákiai városban.

    A Facebook közösségi portálon található információk szerint a kezdeményezés mögött most a Kétnyelvű Dél-Szlovákia - Dvojjazycné Južné Slovensko nevű csoport áll. Tagjai egyebek közt Párkányban, Zselízen, Rimaszombatban és Tornalján ragasztottak ki matricákat olyan közfeliratokra, helységnévtáblákra, ahol szerintük hiányzik a magyar felirat.
    "Hol marad a magyar felirat? Az egynyelvűség tiszteletlenség! Ez egy többnyelvű ország!" - áll a matricákon. "Olyan felvidéki aktivisták vagyunk, akik nehezményezik, hogy a magyar nyelv mindinkább háttérbe szorul Dél-Szlovákiában, pedig anyanyelvünk vizuális és verbális használatára törvény adta jogunk van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a dél-szlovákiai vállalkozók egy része nem tiszteli meg magyar ajkú ügyfeleit azzal, hogy anyanyelvükön is megszólítja őket - ezen az európaiatlan és diszkriminatív gondolkodásmódon szeretnénk változtatni" - olvasható a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport Facebook-oldalán.
    Azt állítják, nem etnikai konfliktust akarnak szítani. "Nem az értelmetlen etnikai konfliktusok kiélezésére törekedünk, hanem arra, hogy közösségünk tudatosítsa nyelvhasználati jogait és lehetőségeit, a nemzetek pedig kölcsönösen tartsák tiszteletben ezeket a jogokat" - olvasható a nyilatkozatban." Új Szó

    Közös a felelősség! Akinek mindegy közülünk, hogy kinyithatjuk-e szánkat magyarul Dél-Szlovákiában, az szégyentelen renegát.

    VálaszTörlés
  90. Magára hagyott szlovákiai kisebbség civil szervezetei

    Hatékony politikai támogatás nélkül nem látszik más megoldás a magyar nyelv tiszteletben tartásának elérésére, mint a matricázás.

    "Folytatódik a matricázás
    2011. augusztus 2. kedd, 09:20 | ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony.| Egyre népszerűbb lett a csak szlovák nyelvű információkat tartalmazó táblák és üzletek „felmatricázása”. Vasárnap az akció egy újabb hulláma zajlott, minden jel szerint több társaság egymástól függetlenül is tapasztgat. Az elemző szerint ragadós a jó példa." Új Szó

    VálaszTörlés
  91. „Fedezze fel Košice”

    "Kivonják a forgalomból a Kassáról készült turisztikai kézikönyv magyar változatát, mert botrányosra sikeredett a fordítás. A publikációt újra lefordíttatják, de csak jövőre, idén már nincs rá pénz." Új Szó

    Jóhiszeműen azt mondhatnánk, hogy érthetetlen történet. Sajnos, a jelen és a múlt évtizedek fényében mindez nagyon is átlátható, szemét hozzáállás tanúbizonysága, a jéghegy csúcsa, amelyet nem is igyekeznek gyorsan, pironkodva, elnézést kérve elfedni a világ szeme elől.

    Európa leendő kulturális fővárosáról és annak mai krémjéről van szó, kérem?!

    VálaszTörlés
  92. Magyar fóbia kontra szlovák törvények

    "Indulhat az első állampolgársági per
    Gubík László, aki a napokban felvette a magyar állampolgárságot, nem hajlandó lemondani szlovák állampolgárságáról. A hatóságok viszont szinte biztosan megfosztják ettől, sőt, még 3319 eurós bírságot is kiszabhatnak rá, mivel ezt nem jelezte nekik. Gubík lapunknak elmondta: fellebbezni fog a döntés ellen, és kész szlovák állampolgárságának megtartása érdekében pereskedni az állammal.

    Alkotmányjogászok szerint egy ilyen pert Szlovákia minden valószínűség szerint elvesztene. Ha ez így történne, akkor a parlamentnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, s törölni a Ficóék által egy éve beemelt részeket." Új Szó

    VálaszTörlés
  93. Idézet Juraj Hrabko szlovák publicista fejtegetéséből Gubík László magyar állampolgárság felvételére és egyúttal a szlovákról való le nem mondásáról

    "Végső soron nem titok, hogy az a filozófia, amelynek alapján a törvény meghatározta a szlovák állampolgárság automatikus elvesztését csak válasz, a Budapest által jóváhagyott törvényre, illetve annak megbosszulása. Ezért is szánalmas Szlovákiára nézve a végeredmény: míg a magyar állampolgárok száma nő, a szlovákoké fogy.
    Úgy vélem, ha Gubík László meg van győződve igazáról, szükség esetén hajlandó szenvedni is érte. Politikai szócséplőkből ugyanis Szlovákiában már több van a kelleténél." Juraj Hrabko - Új Szó

    VálaszTörlés
  94. Gubík László elindított egy folyamatot, amelynek kell hogy folytatása legyen.

    "A Pátria által megkérdezett Szalay Zoltán szerint az ombudsmani hivatal ugyan segítséget nyújthat Gubíknak, de nem tehet olyan intézkedéseket, melyek a jogsértést orvosolnák. Hasonló módon intézkedhet a Szlovák Emberi Jogi központ, de valószínű, hogy a járási és kerületi bíróságokon keresztül a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, majd a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság foglalkozhat a beadvánnyal. Gubík legerősebb érve az lehet, hogy az alkotmányra és emberi jogainak korlátozására hivatkozik.

    Csoportos bejelentés készül

    A komáromi Via Nova ICS nyilatkozatban kelt Gubík védelmére. A szervezet képviselője szerint a helyi aktivisták nem akarják kockáztatni a szlovákiai magyarok egzisztenciális körülményeit, maguk képviselik az ügyet - és kiállnak Gubík mellett. Az ügyben kedd délután várhatóak újabb fejlemények, erre az időpontra hívott össze sajtótájékoztatót a szervezet. A Via Nova rámutatott, kimutatások szerint Szlovákiának félmillió állampolgára dolgozik Európában, ezek a személyek gyakran találkoznak azzal, hogy előnyösebb lenne számukra a befogadó ország állampolgárságának felvétele is, ezeknek az embereknek szükségük van a jogi háttér biztosítására." Bumm internetes portál

    VálaszTörlés
  95. Berényi a "doberdói harctéren" koszorúzott

    "Ma már csak a béke és az országok közötti együttműködés fontosságának üzenetét hordozhatja az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság határán, Doberdónál vívott véres küzdelem - fejtette ki a doberdói Magyar Kápolnában tartott megemlékezésen Lomnici Zoltán korábbi főbíró, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke." Új Szó

    Mely szlovákiai magyar politikus mer megjelenni monarchia kori megemlékezésen? - tesszük fel a kérdést magunkban.
    Az "elátkozott" kor vagy a "boldog békeidők" szemléletével tekintünk vissza arra a fél évszázadra, amely végérvényesen lezárult az első világháborúval, és gyötrelmes vagy dicsőséges jelen tudatát hordozza magában. Nincs oly nap, amely ezt eszünkbe ne juttatná Szlovákiában.

    VálaszTörlés
  96. Elhallgatott esemény évfordulóján Hancsovszky Bélára emlékezünk

    "Hatvanhat évvel ezelőtt, az 1945. augusztus 7-éről 8-ára virradó éjszaka, 2 óra 15 perckor nagy erejű robbanás rázta meg a Nemzetbiztonsági Testület, azaz a politikai rendőrség tornaljai Vasút utcai laktanyáját, amelyben a testület járási és helyi parancsnoksága székelt."

    "A tornaljai robbantás, valamint a magyarok kitelepítéséről tárgyaló gortvakisfaludi helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára ellen végrehajtott három nappal későbbi, immár halálos kimenetelű kézigránátos merénylet utóéletéhez tartozik, hogy a két esetre a szlovák politikusok előszeretettel hivatkoztak az újabb magyarellenes jogszabályok meghozatala és a magyar lakosság kitelepítésének indoklása során. Nem hiányzott a „magyar terrorakciókra” való hivatkozás például Gustáv Husák belügyi megbízott érvrendszeréből a munkatáborok létrehozásáról szóló SZNT-rendelet 1945. augusztus 23-i parlamenti vitájakor, vagy Viliam Široký SZNT-elnöknek a szlovákiai nemzeti bizottságok augusztus 28-i besztercebányai kongresszusán elmondott, s többek között Csehszlovákiának a magyar kisebbségtől való megtisztítását sürgető felszólalásából. Végül pedig nem feledkezett meg a „szlovákokat gyilkoló magyar merénylők” megemlítéséről az SZNT szeptember 15-i ülésén a magyar lakosság kitelepítésének szükségességét indokoló Vladimír Clementis külügyi államtitkár sem.

    Hancsovszky Béla további sorsáról sajnos meglehetősen kevés ismerettel rendelkezünk. A már említett Czenthe Zoltán úgy tudja, hogy a magyar hatóságok csehszlovák kezdeményezésre kétszer is őrizetbe vették, de mindkétszer megszökött, 1947-ben pedig elhagyta Magyarországot is és Párizsba távozott, ahol befolyásos magyar emigráns körökkel került kapcsolatba. 1951-ben titkos küldetéssel visszatért Magyarországra, akkor azonban végérvényesen nyoma veszett. Soha többé nem látta és nem hallott róla senki, ma pedig már vajmi kevesen tudják, ki is volt Hancsovszky Béla, a nemzetét ért tragédiát a maga eszközeivel megtorolni próbáló hányatott sorsú, s valószínűleg korán elhunyt fiatalember. Talán mindennél többet elárul róla az egykori börtöncellája vasajtajára karcolt felirat: „Van valami, ami fontosabb, mint az élet, ez pedig a becsület.” Új Szó

    VálaszTörlés
  97. A szlovák nyelvtörvény beszűrődik a szlovákiai magyar gondolkodásba

    Erről győződhet meg az Új Szó rendszeres olvasója, hiszen sűrűn jelennek meg a magyar nyelv használatával kapcsolatos észrevételek és elemzések. Megszólalnak a törvényes és a civil kezdeményezések támogatói, mint utóbb Fiala János és Ravasz Ábel stb. Mindnyájan igyekszünk transzformálni a bennünk lévő feszültséget, amelyet az abnormális törvények keltenek. És ez jó! Beletörődés helyett új utakat, megoldásokat kell keresnünk a magyar szó és a magyar lét szlovákiai megőrzésére. Nem egymás ellen - egymásért!

    VálaszTörlés
  98. Petíció a kettős állampolgárságért

    "Aláírásgyűjtésbe kezd a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért és az alkotmányellenes törvény alapján zaklatott személyek kárpótlásáért több civil szervezettel (Egy Jobb Komáromért, T.Ü.Kör, Magyar Megmaradásért Mozgalom) közösen a Via Nova Ifjúsági Csoport regionális vezetősége." Új Szó

    A szlovákiai magyar civilek nemet mondanak a szlovák nemre. Világos európai (brüsszeli) közvetítésre van szükség ahhoz, hogy mindenki megérthesse: Európában senki sem lehet rabszolgája senkinek. Európa az Unió létrejöttével a szabad nemzetek kontinense szeretne lenni. Ez a követendő irány számunkra és a szlovákok számára úgyszintén. A nemzetek érintkezési vonalát a kölcsönösség vonalaként illik értelmezni, ami egymás nyelvének tiszteletben tartásában nyilvánul meg.

    VálaszTörlés
  99. Gubík László: Őszinte elismerés vagy politikai játék? címen nyilatkozatott juttatott el az Új Szó-hoz.
    Éreznünk kell, hogy a kettős állampolgárság kérdésének főszereplője nem Gubík László, aki a jelenlegi törvény alapján megbüntethető. A főszereplő a felvidéki magyarság kollektíven. Szlovákiában élünk, ahol a jelszó: Magyaroknak semmit! Kiváló (szlovák) iskolát járt politikusok úgy hozzá a törvényt, hogy hozzanak is, meg ne is, hogy legyen is, meg ne is - azoknak a fránya magyaroknak. Az pedig már más kérdés, hogy közülünk is szoktak asszisztálni a magyar gyomornak sehogyan sem smakkoló törvények születésénél.

    VálaszTörlés
  100. Újságírói vélemény

    "...a kettős állampolgárságot Szlovákia területi egységét semmilyen formában nem veszélyeztető, ártalmatlan, Európa boldogabb tájain jól működő intézménynek tartom, melyet bár magam nem kérvényeznék, mert magyarságom számára semmilyen hozadéka nem lenne, szavazni meg nem akarok Magyarországon; de azt elítélendőnek tartom, hogy bárkit, aki úgy érzi, ez hozzájárul identitása kibontakoztatásához, s így igényli azt, megbüntessenek ezért, akár szlovák állampolgárságától való megfosztással, akár másként." Új Szó

    A kettős állampolgárság ügyét mihamarább el kell mozdítani a holtpontról, ezt mindenki látja. A Fico-törvény olyan csapda, amely által Szlovákia a különböző identitások tényét és valóságát nem tudja a szőnyeg alá söpörni.
    A szlovákiai magyarok a szülőföldjükön maradva - törvényekkel szavatolva - kívánják magyarnak vallani magukat. Erre lehetőséget a szlovák politika jelenleg nem kínál fel, hiszen kollektív jogokat nem ismer el. A kettős állampolgárság felvételének engedélyezése individuális megoldása az identitás vállalásának.

    VálaszTörlés
  101. Slotáék feljelentik Somorját - írja az Új Szó

    Ján Slota, az SNS elnöke elmondta, a nyelvi problémákra egyedüli gyógyír pártja petíciója lehet, mellyel azt szeretnék elérni, hogy Szlovákiában az egyedüli hivatalos nyelv a szlovák legyen. „Szlovákia minden állampolgárának tudatosítani kell, a nemzetiségeknek is, hogy az államalkotó nemzet egyedül a szlovák” - mondta Slota.

    Mindebből jól érthető a szlovák mentalitás, ha még valakinek lettek volna kétségei. Csehszlovákia létrejöttekor hiába voltak szép igéretek a nemzetiségi jogok betartására, amikor Csehország minden harmadik polgára német volt, Szlovákia minden harmadik polgára pedig magyar.
    A szlovák kizárólagosság elleni sebtapasz Dél-Szlovákiában, ha messzire kerüljük az ilyen üzleteket és vállalkozókat.

    VálaszTörlés
  102. Somorja nem ijedt meg Slotáéktól - írja az Új Szó

    "Somorja nem sért törvényt, és senkit sem kényszerít a kétnyelvűségre - mondta a város alpolgármestere, Pogány Tibor, a Szlovák Nemzeti Párt ügyészségi feljelentésére reagálva."

    Tisztességesni lenni nem kényszer, csak egy kis jóakarat kérdése. Az egy kiváltságos nyelvet erőltetőkből mindez hiányzik.
    Siránkoznak közben a monarchia-kori magyar elnyomás miatt, amikor kötelező volt az iskolákban magyarul is tanulni. Tyúkeszű kapirgálók! - mondanám, de ettől sokkal rosszabb a helyzet.

    VálaszTörlés
  103. Hunčík Péter pszichológus arról, hogy nem lehet csak a politikusokra várni a magyar nyelv használhatóságának kikényszerítése terén Szlovákiában

    "De a matricások megértették, hogy a változást önmagunkon kell elkezdeni! Először meg kell vizsgálni a saját erőnket és lehetőségeinket, aztán világosan meg kell fogalmazni a céljainkat, és végül bele kell vágni. No nem a másik képébe, hanem a munkába. Asszertív, vagyis önérvényesítő módon. És képzeljék el, az ilyen tettek hatására szinte mindig megváltozik a másik fél viselkedése. Nem azonnal, de lényegesen.

    De ha túl lassú lenne a változás, a civil kurázsi eszközeivel fokozni lehet a nyomást. Tavaly írtam arról, hogy Dunaszerdahely egyik áruházában senki sem volt hajlandó magyarul beszélni velem. Fizetés nélkül otthagytam a kasszánál a teli kosarat, és azóta máshol vásárolok. A hatvanas években a színes bőrűek Amerika déli államaiban hasonlóan viselkedtek a fajgyűlölő boltosokkal szemben. Ők bojkottnak nevezték a dolgot."

    Ha a magyarországi vásárlókat is fel lehetne kérni, hogy csak a két nyelven feliratozott üzletekben vásároljanak, egy lépéssel előbbre lennénk!

    VálaszTörlés
  104. "Már 184 ezren írták alá a Szlovák Nemzeti Párt petícióját. A nemzetiek kezdeményezésükkel azt szeretnék elérni, hogy Szlovákia egész területén kizárólag a szlovák legyen a hivatalos nyelv.

    A SNS vezetése elégedetlen az eredménnyel, mivel arra számított, hogy sokkal gyorsabban össze tudják gyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 350 ezer érvényes aláírást. Sőt, mint ahogy azt Ján Slota, a párt vezetője elmondta, legalább 400 ezer aláírást szeretnének begyűjteni, hogy ha lesznek érvénytelen aláírások, akkor is elegendő legyen.
    Ezért a párt felhívta a lakossá figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mert ezt biztosítja a Szlovákia önállóságát. „Dél-Szlovákiában ugyanis már gyakorlatilag magyar politikai autonómia van” – mondta Slota." Új Szó

    Csak 184 ezren lennének?!
    Bár ez így is több lehet, mint az Al kaida teljes armadája!

    VálaszTörlés
  105. Eszmék, amelyekre építeni lehet a jövőnket

    "Apatinban avatták föl a Délvidék első Szent István-szobrát
    2011. augusztus 14. vasárnap,
    Felavatták a Délvidék első Szent István-szobrát Apatinban vasárnap, a nyugat-bácskai város alapításának ezredik évfordulója alkalmából."
    Új Szó

    VálaszTörlés
  106. Ezt kapd ki!

    Apám!

    "Szlovák állampolgárságot vettek fel a magyar birkózók - lapajánló

    A sportrovatban két magyar birkózóról, Lévai Istvánról és Attiláról olvashatnak, akik felvették a szlovák állampolgárságot. Álmuk, hogy a londoni olimpián birkózhassanak, ám magyar színekben ez elérhetetlennek tűnt." Új Szó

    Ezek vajon tudják-e, hogy a magyarról le kell mondaniuk?

    VálaszTörlés
  107. Ellenmatriáckat terjesztene a Szlovák Megújhodási Mozgalom

    „A Szlovák Megújhodási Mozgalom felszólít minden szlovákot, ne legyenek könnyelműek, és mutassák meg, ki van itt otthon. Ezúton közöljük, hogy mindenkinek, aki hajlandó a szlovák városok utcáin kiragasztani a fehér kettőskeresztes matricákat, ingyen elküldjük a címére” - áll a szervezet honlapján levő felhívásban. Új Szó

    Ha az állam és a félkatonák összefognak!

    VálaszTörlés
  108. "Matrica slovenská a magyar matricára
    A kétnyelvű feliratokat követelő civil kampány a szlovák radikálisokat sem hagyja hidegen. A Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) kettős keresztet ábrázoló ellenmatricákat küld szét híveinek, hogy leragasszák velük a magyar matricákat.

    Zastavme ich, bratia (Állítsuk meg őket, fivérek) - idézi a szlovák himnuszt az SHO (Slovenské hnutie obrody), amely ellenmatricázni küldi híveit. Az elmúlt hónapokban Dél-Szlovákiában elindult, kétnyelvű, ill. magyar feliratokat követelő civil kampányra a szervezet szerint válaszolni kell. „Kérünk minden szlovákot, hogy ne legyen közömbös, és segítsen megmutatni, ki van itt itthon“ -így Róbert Švec, a mozgalom vezetője. Egyben azt állítja, hogy a magyar civilek olyan helyeken is magyar feliratokat követelnek, ahol azt az új kisebbségi nyelvhasználati törvény nem is teszi lehetővé.
    A velük egyetértőknek kettős kereszttel ellátott matricákat postáznak. Švec elmondása szerint már több ezer ilyen ellenmatricát küldtek szét az országban. „Minden provokáció fejében két darab kettős keresztes matricát ragasztunk ki, természetesen az arra kijelölt helyre“ - ígéri. Új Szó

    Ahol a magyar nyelv provokációnak minősül, az Szlovákia!

    VálaszTörlés
  109. Örömhír

    "Kikerültek az első "Párkány" helységnévtáblák

    Párkányban már megjelentek az első magyar helységnévtáblák. A garamkövesdi úton mindkét irányban kihelyezték a "Párkány" feliratot.
    „A magyar helységnévtáblát a polgármester utasítására szereltük fel. Az említett útszakasz a város tulajdonában van. A többi be- és kivezető út az állami útkezelőséghez tartozik“ – tájékoztatta lapunkat Miroslav Šafranko, a városi hivatal építésügyi osztályának vezetője.
    Csepregi Zoltán önkormányzati képviselő (MKP) örömmel nyugtázta a hírt. „A város megtette, amit megtehetett. Bízom benne, hogy hamarosan a többi szlovák helységnévtábla mellé is kikerül a magyar tábla“ – nyilatkozta Csepregi, aki már az önkormányzat júniusi ülésén felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a nyelvtörvény életbe lépésével hatályát veszti az 1994-es táblatörvény." Új Szó

    A szlovák közvélemény nehezen viseli a magyarok javára tett engedményeket, ezért öröm számunkra, hogy Párkány visszakaphatta a nevét, amelyet egyébként minden felvidéki magyar a legtermészetesebb módon használ, csakúgy mint Ógyalla és Gúta stb. neveket.

    VálaszTörlés
  110. "Megszületett a Vajdaságban az első gyermek, aki már alanyi jogon magyar állampolgárságot kapott, miután szülei egyszerűsített honosítás során magyar állampolgárokká váltak." Új Szó

    Trianon bilincsei lehullanak.

    VálaszTörlés
  111. Szent István napján az egységesülés nevében

    "Azért jöttünk ma ide, hogy igazságot tegyünk, visszaadjunk egy olyan kincset, örökséget, jogos jussot, melyet a huszadik század viharai elvettek Önöktől, szüleiktől, nagyszüleiktől" - mondta a szabadkai magyar főkonzulátuson rendezett ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter.
    "Hatalmas vállalkozás ez, hiszen mindannyian érezzük súlyát, jelentőségét, hogy hivatalosan és visszavonhatatlanul összetartozunk, ugyanakkor hatalmas feladat is, hiszen sok ezer embernek kell helyet készíteni a magyar állam hajóján" – hangsúlyozta a politikus.

    VálaszTörlés
  112. A szlovák nemzeti szűkkeblűség vílághírű

    "Városrészek: ezentúl is csak szlovákul
    A táblatörvény több hátrányos rendelkezése megszűnik, ám a város- és településrészeket jelölő táblákon továbbra is csak a szlovák elnevezés szerepelhet.


    Ďulov dvor (Gyulamajor), Veľký harčáš (Harcsás), Čerhát (Cserhát) – Komárom részei, amelyeket ezután is csak szlovákul lehet feltüntetni. Ugyanakkor a fenti példákból is kitűnik, hogy sok ilyen városrésznek nincs is hagyományos szlovák elnevezése. Rengeteg, magyarlakta településnek vannak ilyen részei, de a kisebbségi nyelvhasználati törvény, és a táblatörvényhez készülő kormányrendelet nem rendelkezik ezekről. A kisebbségi nyelvhasználati törvény eredeti javaslatában ezek is szerepeltek, árulta el lapunk kérdésére Juhász László. „A tárcaközi egyeztetésre utalt javaslatban már nem szerepelt. Ez egy külön táblatípus, belügyminisztériumi rendelet szabályozza” – nyilatkozta a kormányhivatal kisebbségifőosztály-vezetője." Új szó

    Araszolva, de haladunk kifelé a kutyaszorítóból.

    VálaszTörlés
  113. Tudatos ferdítés vagy tudatos tudatlanság szlovák módra

    "Gašparovič: Esterházy János Hitler és a fasizmus híve volt
    Ivan Gašparovič államfő szerint Esterházy János, a (cseh)szlovákiai magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, s ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki.

    "Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen" - jelentette ki Gašparovič abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé." Új Szó

    A szlovák történelem oktatása gyerekcipőben jár, a történelem kutatása tudományos módszerességgel pedig nem is létezik Szlovákiában.

    VálaszTörlés
  114. Újabb matricák Somorján

    "A magyar nyelv használatát szorgalmazó matrica-mozgalom eddig legalább egy tucat, jórészt magyarok lakta felvidéki városban adott életjelt magáról. Somorján kívül matricák jelentek meg egyebek között Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Szencen, Galántán, Párkányban, Zselízen, Rimaszombatban és Tornalján is.
    A Facebook közösségi portálon található információk szerint a kezdeményezés - vagy legalábbis egy része - mögött a Kétnyelvű Dél-Szlovákia - Dvojjazycné Juzné-Slovensko nevű csoport áll.
    "Olyan felvidéki aktivisták vagyunk, akik nehezményezik, hogy a magyar nyelv mindinkább háttérbe szorul Dél-Szlovákiában, pedig anyanyelvünk vizuális és verbális használatára törvény adta jogunk van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a dél-szlovákiai vállalkozók egy része nem tiszteli meg magyar ajkú ügyfeleit azzal, hogy anyanyelvükön is megszólítja őket - ezen az európaiatlan és diszkriminatív gondolkodásmódon szeretnénk változtatni" - olvasható a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport Facebook-oldalán." Új Szó

    Néhány évvel ezelőtt alig lehetett szlovák szót hallani számtalan településen, ma alig hallunk ugyanott magyar szót. Miért történik ez?

    VálaszTörlés
  115. Ahol erény butítani és butaságában megtartani egy népet

    "Dorosz Dávid (LMP) közleményében történelmi ismereteinek frissítését javasolta a szlovák köztársasági elnöknek, a "tanulási folyamathoz" pedig Esterházy-idézeteket ajánlott a figyelmébe, köztük azt: "A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt."
    Ivan Gašparovič, a Bojovníknak, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának adott interjúban úgy fogalmazott: "Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen". Esterházy Jánost - aki az ötvenes években morvaországi Mírov börtönében hunyt el - Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, rehabilitációját elutasítják. Új Szó

    VálaszTörlés
  116. Kocur László cikkéből idézve

    "Ma voltaképpen nem is annyira az 1901 és 1957 között élt történelmi személyiségről folyik – ha folyik – a vita, hanem egy virtuálissá lett Esterházy Jánosról, akiből szimbolikus „magyar ügy“ lett, olyan, mint a nyelvhasználat, a kettős állampolgárság, a Beneš-dekrétumok, a lakosságcsere, vagy mint a ma ötéves Malina Hedvig-ügy. (Akik róla írnak vagy beszélnek, azok könyvespolca nem biztos, hogy a Molnár Imre-összestől roskadozik, de bármely hordószónok kockázatmentes tapsra számíthat, ha nevét bármilyen fórumon említi, netán idéz tőle.) Ezekben a kérdésekben a „magyar igazságot” és a „szlovák igazságot” Mariana-árok mélységű szakadék választja el egymástól, ezért fordulhat elő az, hogy Esterházy János szobra Kassán épp úgy rács mögött van, mint modellje élete utolsó periódusában.

    Ivan Gašparovičcsal talán (már) nem is kell foglalkoznunk, hisz azt, hogy ő kicsoda, nagyon jól tudjuk. Ha leírnánk, hogy Esterházynak az államférfiúi nagyság tekintetében a saruszíját sem volna méltó megoldani, azzal azt a látszatot kelthetnénk, mint ha Esterházy vele szemben védelemre szorulna. Annak érdekében viszont mindent el kell követnünk, hogy minél több szlováknak – fasisztázónak, nyitottnak, vagy éppen érdeklődés híján levőnek – el tudjuk magyarázni, miért fontos nekünk Esterházy János – nem a virtuális, a valós – élete és műve, hogy az emóciók helyett a racionalitás térfelére kerülhessen, s így induljon róla szakmai, indulatoktól mentes párbeszéd. Nincs más választásunk." Új Szó

    Ha egy nép lelkiismerete - az értelmiség - nem szólal meg, amikor az igazságtalanságok és hazugságok történnek, az vagy mély tudatlanság, vagy kimondhatatlan félelem jele az igazságok napfényre kerülése miatt.

    VálaszTörlés
  117. Indul az őszi huzavona az állampolgársági törvény módosítása körül

    "Az MKP arra szólítja fel a kormánykoalíciót, hogy csak akkor terjesszék a parlamentbe a javaslatot, ha megvan a szükséges koalíciós többség.

    Közben egy újabb szlovákiai magyar állt elő azzal, hogy felvette a magyar állampolgárságot. A lévai Dolník Erzsébet augusztus 18-án tette le a magyar állampolgári esküt. Az MKP volt parlamenti képviselője lapunknak elmondta, a változást bejelenti az illetékes hivatalnál, viszont lemondani nem kíván szlovák állampolgárságáról, és vállalja az esetleges pereskedést is." Új Szó

    Szlovákia a jelenben úgy hat, mint a börtön: vagy be, vagy ki. De mit tegyen az, akinek ez a szülőföld adatott?

    VálaszTörlés
  118. Nem látni különbséget szlovák és szlovák között, ha a magyarokról van szó.

    "A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) teljes mellszélességgel felsorakozik államfő mellett annak Estreházy Jánosról tett kijelentései kapcsán. Ivan Gašparovič a többi közt azt mondta, hogy a két világháború közti és második világháború alatti (cseh)szlovákiai politikus Adolf Hitler és a fasizmus híve volt. Kifogásolta, hogy a közelmúltban Esterházy-szobort avattak Kassán.

    "A magyaroknak meg kell szokniuk elfogadni történelmük árnyoldalait is és a jogos bírálatot is, mert vagy erőszakosan asszimiláltak más nemzeteket vagy a 20. században kétszer is a vesztesek oldalán végezték - mindkét világháborúban" - nyilatkozta Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője." Új Szó

    A szlovákiai magyarok tisztában vannak a szlovákság asszimilációs igyekezetével, az ebből fakadó retorikával, de mindig meg lehet lepni őket egy-egy csemegével. Az EU-ba lépés nem segített levedleni a kígyóbőrt, amelytől fullasztóan bűzlik a szlovák politika.

    VálaszTörlés
  119. A nemzet egy

    "Martonyi: "Soha nem mondunk le a nemzetegyesítés gondolatáról"
    Martonyi János szerint "nem mondhatunk le és soha nem is fogunk lemondani a határon kívüli magyarsággal való egységről, a nemzetegyesítés gondolatáról". A magyar külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek." Új Szó

    A nemzet egy, akár magyar, akár szlovák, csak átfedik egymást. A halmazok metszetében otthon érezni magunkat - jogos követelés.

    VálaszTörlés
  120. Az állampolgárság elvesztése még Szlovákiában is alkotmányellenes, ha nem mondunk le róla önként.

    "Már tavaly ősszel tudható volt, hogy jó pár kormánypárti politikus számára nehezen emészthető az az alternatíva, hogy a honi magyarok bárminemű megkötés nélkül vehessék fel a magyar állampolgárságot. A Matovič- és Procházka-féle februári makacskodás után pedig a jobboldali szlovák pártok is úgy látták jónak, ha csak a „standard”, „európai típusú” honosítást nem büntetnék a szlovák állampolgárság elvételével. Ha eltekintünk attól, hogy sem „standard”, sem „európai típusú” honosítási gyakorlat nincs – minden ország úgy szabályozza a kérdést, ahogyan akarja, a paletta pedig elég széles –, ez még mindig alkotmányellenes lenne, ugyanis az alaptörvény szerint senkitől sem lehet saját akarata ellenére elvenni az állampolgárságát." Új Szó

    Szívesen elvennék a szlovákiai magyarok állampolgárságát, de ha nem mondunk le róla, ha megküzdünk érte, nem vagyunk a Dunán túlra űzhetők.

    VálaszTörlés
  121. A szlovákiai magyarok Strasburg felé tekintgetnek

    "A Malina-ügy Strasbourgba kerül. Oda való. Egy állampolgár ellen összefogott az egész hatalmi gépezet. Nem törték meg, nem tették teljesen tönkre, amiből csak arra lehet következtetni, hogy a kisembernek is lehet nagy igazsága, ha nem hagyja magát. De ez az ügy már régen nem Malina Hedvigről és néhány renitens verekedőről szól. Nem is a rendőrségről, ügyészségről. Ez az ügy már a jogállami alapelvekről szól. Tehát mindannyiunkról." Új Szó

    A szlovák állami belügyek - bűnügyek?

    VálaszTörlés
  122. Szégyenkezz Szlovákia!

    "A horvátországi Eszéken először tettek állampolgársági esküt a határon túli magyarok, akik között két kiskorú gyermek is volt - tájékoztatta a zágrábi magyar főkonzul pénteken az MTI-t." Új Szó

    VálaszTörlés
  123. Államalapító királyunkról és szellemi összetartozásunkról

    "Magyar nyelvű misével emlékeztek meg szombaton a bécsi Szent István székesegyházban (Stephansdom) az államalapító magyar királyról.

    Az MTI becslése szerint több mint kétezren vettek részt az ünnepi misén a Szent István keresztény vértanúról elnevezett gótikus székesegyházban. A dóm padsorait megtöltötték a résztvevők.
    A Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség meghívására huszonnyolc zarándokcsoport érkezett az osztrák fővárosba Magyarországról, illetve a határon túli magyarlakta területekről."
    Új Szó

    VálaszTörlés
  124. "Bugár a szlovák-magyar viszonyról
    A kisebbségi jogokra vonatkozó eltérő látásmód a szlovák-magyar viszony legnagyobb problémája Bugár Béla szerint. A Híd elnöke és parlamenti alelnök erről a TASR hírügynökségnek nyilatkozott.

    "A Magyar Köztársaságnak teljesen más elképzelése van a kisebbségi jogokról, mint a Szlovák Köztársaságnak - mondta a politikus. - Időnként ebből is fakad a feszültség. Azt is látnunk kell, hogy Magyarországnak nagy gazdasági gondjai vannak, s egyes esetekben talán a kelleténél gyakrabban használ ilyen témákat." Új Szó

    Bugár Bélának is látnia kell, hogy a szlovákiai magyarság fennmaradásának ügye vesztésre áll. A megbontott egységet Dugovics Tituszok próbálják menteni. Az egységnek sajnos nincs alternatívája, de vannak kerékkötői, akiknek sokan bedőlnek, mert megtévesztően magyarnak titulálják magukat.

    VálaszTörlés
  125. Solymos László mintha bocsánatot kérne Ivan Gašparovič helyett Esterházy János emlékének gyalázása miatt?

    "Solymos László, a Híd frakcióvezetője szerint Ivan Gašparovič hibát követett el Esterházy Jánosról tett kijelentéseivel.

    A frakcióvezető szerint alkalmanként mindkét oldalon előfordulnak szerencsétlen kijelentések. „Például a magyar házelnök a múlt héten kijelentette, vannak olyan pártok, akik úgy tesznek, mint ha a magyar érdekeket védenék, s mellette kollaborálnak a többségi nemzettel. S nemcsak nálunk, hanem Vajdaságban és Romániában is” - mondta.

    Solymos szerint a magyar-szlovák kapcsolatok empatikusabb megközelítést kívánnak." Új Szó

    Szegény Solymos! Kollaborációra kényszerül a többségiekkel. Hát nem sajnálni való az ilyen?!

    VálaszTörlés
  126. A szlovák nemzet helyezkedési képessége a történelemben mindig kimagasló volt. Megnyilvánult ez a képesség a második világháború elején és a végén is. Amikor az elsők között álltak Hitler oldalára, majd a német összeomlás híreire reagálva képesek voltak ebből a kapocsból kísérletet tenni a kihátrálásra.

    "Čaplovič úgy látja, sokan nem tudják kellően becsülni a szlovák nemzeti felkelés hozadékát. "Elsősorban azt, hogy mint nemzet a Hitler elleni koalíció oldalára álltunk, a német nácizmus és az olasz fasizmus néhány kiszolgálója ellenére. A kellő időben és a kellő pillanatban voltunk erre képesek, ellentétben a magyarokkal, akik nem keltek fel, s az utolsó pillanatig Adolf Hitlert szolgálták" - nyilatkozta a volt kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes. Meggyőződése, a szlovák nemzeti felkelés a szlovák nemzet legjelentősebb 20. századi történelmi eseménye."

    A hitleri nácizmusból átlovagolni a szláv bolsevizmusba - a szlovák történelem második világháborús történetének lényege. Szemben a magára maradt magyar tehetetlenséggel a náci és bolsevik rémségek között.

    VálaszTörlés
  127. Gubík László bejelentette, hogy megkapta a magyar állampolgárságot, de a szlovákról sem mond le. Várja az ezzel kapcsolatos határozatot.

    „Ha megkapom írásban is a határozatot, mindenképpen indul a jogi procedúra” – erősítette meg lapunknak. Gubík egyébként tegnapig nem kapott semmilyen hivatalos választ a szlovák szervektől.

    Mivel Gubík hivatalosan bejelentette magyar honosítását, a törvény szerint nem kaphat pénzbírságot." Új Szó

    Ezzel jogi útra terelődik a kettős állampolgárság ügye Szlovákiában. Megfosztható-e bárki a szlovák állampolgárságától, ha erről önként nem mond le. Az alkotmány szerint - nem.

    VálaszTörlés
  128. Kárpátalja reménye

    "Bővülnek a magyar nyelvi jogok Ukrajnában?

    Az orosz mellett több más nyelvet - köztük a magyart is - kisebbségi nyelvvé minősítene egy kormánypárti képviselők által beterjesztett törvényjavaslat Ukrajnában - írta szerdán a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap, cikkének alcímében azt állítva, hogy az új jogszabály magyar és román autonómiához vezethet Nyugat-Ukrajnában.

    Az újság szerint a törvényhozást ellenőrző Régiók Pártjának két képviselője terjesztette elő Az állami nyelvpolitika alapjairól című törvényjavaslatot, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvei az állam hivatalos nyelvével (vagyis az ukránéval) azonos státusra emelkednének. A javaslat 18 ilyen kisebbségi nyelv - köztük a magyar - regionális nyelvként történő elismerését indítványozza; a legutolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás adataival összevetve az orosz például 13 közigazgatási egységben válna regionális nyelvvé.
    A törvényjavaslat értelmében a kisebbségi és regionális nyelvként javasolt nyelvek (a kijelölt régiókban) az állam hivatalos nyelvéhez hasonlóan - a hadsereget kivéve - az élet minden területén használhatóak lesznek. A lap ismertetése szerint a személyi igazolványban, a diplomákban, katona- és munkakönyvben, házassági anyakönyvi kivonatban az ukrán mellett kérésre az adott nemzetiség nyelvén is feltüntethetik az adatokat; a regionális nyelveket a bírósági eljárásokban, a nyomozásban és a vállalkozói tevékenységben is használhatnák, a törvény elfogadása esetén reformokat vezetnének be az oktatásban." Új Szó

    Ukrajna nemzetiségi politikája a szlovákhoz volt hasonlítható. Omladoznak a Babilonok falai.

    VálaszTörlés
  129. A szlovák állam feladata lenne, de 12 év és a szándék nem volt rá elegendő

    "Mintegy 50 ezer kétnyelvű - szlovák és magyar - információs feliratot és matricát készíttetett a Pro Civis Polgári Társulás, és szétküldte azokat a magyarlakta településeknek - közölte Őry Péter, a Pro Civis elnöke csütörtökön az MTI pozsonyi irodájával.

    "A csallóközi székhelyű Pro Civis Polgári Társulás a szlovákiai őshonos kisebbségekkel szemben tizenkét éve gyakorolt törvényes mulasztás megszüntetésére tesz kísérletet. Tizenkét éves, hiszen az emberi életre, egészségre és a polgárok vagyonára veszélyes információk közlésére azokon a településeken, ahol az összlakosság több mint húsz százalékát a kisebbségi közösség alkotja, már az 1999-ben elfogadott kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény is kötelezte a helyi államigazgatási és önkormányzati szerveket" - áll a közleményben."

    VálaszTörlés
  130. Melyik felvidéki város képes összefogni és irányítani a kisebbségi mozgalmat?

    "Csütörtökön délután a Komáromban a kettős állampolgárság mellett tartottak szimpátiatüntetést. A résztvevők azt követelték, hogy Szlovákia ismét tegye lehetővé a kettős állampolgárságot, illetve kárpótolják azokat a személyeket, akiket a tavaly elfogadott - szerintük alkotmányellenes - állampolgársági törvény alapján a hatóságok zaklattak. A nagygyűlést civil szervezetek kezdeményezték; a szervezetek nemrégiben aláírásgyűjtést is indítottak a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért.
    A petíciót a nagygyűlés idején a helyszínen is alá lehet írni. Samu István, a petíciós bizottság elnöke szerint eddig már több ezer aláírás gyűlt össze." Új Szó

    VálaszTörlés
  131. Cikk az Új Szóban Breivik üdvöskéiről

    "...a szlovák jogrend már most is az egyik legkevésbé befogadó. 1993 óta nagyjából 56 ezren folyamodtak menedékjogért, amiből nem egész 600 kérelmet fogadtak el, állampolgárságot pedig csak bő 200-an kaptak. A multikulturalizmus a nemzetközi szakirodalomban használt meghatározások szerint olyan ideológia, amely támogatja a kulturális és nemzeti sokszínűséget, elismerve a kisebbségeket.
    Célja a kulturális pluralizmus támogatása, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémák feloldása. Szlovákiában a multikulturalizmus nem vallhatott kudarcot, hiszen ezzel az ideológiával errefelé legfeljebb az egyetemi könyvtárak leghátsó polcain elrejtett könyvekben találkozhatunk. Szlovákia mindig is a szlovák nemzet államaként hirdette magát, amely más nemzeteket legfeljebb megtűr a területén, államalkotó tényezőként azonban nem ismeri el őket, és körmönfont módszerekkel igyekszik őket elnyomni. A szerdán elfogadott bevándorlási szabályok nem jelentenek áttörést. A Szlovákiában élő kisebbségek eddig is tudták, hogy aki itt akar érvényesülni, annak meg kell tanulnia az államnyelvet, és azt is tudják, hogy sok esetben akkor is nekik kell alkalmazkodniuk az államalkotó nemzethez, ha a településükön ez utóbbiak képviselői vannak kisebbségben. A Lipšic által meghirdetett bevándorlási politika így csak annak folytatása, amit Szlovákia az őshonos kisebbségeken már kipróbált. „Úgy kellene viselkedniük, mint a vendégeknek“ - vallja a tárcavezető, hozzátéve, hogy ha nem veszik át a vendéglátó szlovák nemzet értékeit és hagyományait, szedhetik a sátorfájukat. Mindezek fényében talán mégsem volt véletlen, hogy Anders Behring Breivik, a norvégiai tömegmészárlás elkövetője Szlovákiát állította példaképként a „romlott nyugat-európai demokráciák“ elé, azt állítva, hogy ez a multikulturalizmus által legkevésbé megfertőzött országok egyike Európában."

    VálaszTörlés
  132. Meglepő gondolat

    "A szlovák alkotmány egyenrangúként kezeli az államalkotó többséget és a kisebbségeket

    Ivan Gašparovič államfő" Új Szó

    VálaszTörlés
  133. Magyarkártya-trükkök


    "... a normális közemberek zöme egyáltalán nem Dózsa György unokája, ezért jobbára abban érdekelt, hogy hagyják békén. Ezzel szemben az itthonról és Magyarországról is gerjesztett hungarofóbia jelképes lángnyelvei óhatatlanul megpörkölhetnek – és meg is pörkölnek majd – minden egyes, önmagát egyszerűen csak magyarnak érző vagy magát büszkén magyarnak valló közembert is.

    Ezért, aki azt hiszi, hogy ettől majd még keményebb magyarokká válnak, mert szenvedni jó, az ostoba, aljas vagy beteg. Mert hogy elkerülendő a pofonokat, a valós vagy vélt kiszolgáltatottságot, vagyis a szenvedést, előbb-utóbb a menekülés jut majd eszükbe. És esetleg Magyarországra „dezertálnak”. De az önkéntes beolvadást, asszimilálódást is választhatják! Következésképpen pedig legalább annyira megtizedelődhet és lefejeződhet a szlovákiai hatuma közösség, amennyire a második világháború után történt vele…!" - közli az Új Szó Barak Lászlótól.

    Vitriolos toll dagonyázása a szlovákiai magyar létben. Mitől jó szlovákiai magyarnak lenni? - ezt nem is szabad kérdezni.

    VálaszTörlés
  134. Mert magyarnak lenni jó,
    de szlovákiai magyarnak nem.
    Makacs szeretet és gyűlölet égeti a lelkünk.
    Jó-e szlováknak lenni közöttünk?
    Néma küzdelem.
    Kényszerek és önigazolások.
    Közép-Európát tönkretették, de helyrehozni nem akarják.
    Ránk van hagyva.

    VálaszTörlés
  135. Vajon mi fáj jobban a Híd-nak?

    "Solymos László, a szlovákiai kormánykoalícióban részt vevő Híd párt parlamenti frakciójának elnöke szerint pártjának sincs semmiféle kapcsolata a Fidesszel, bár a tavalyi szlovákiai parlamenti választások előtt, s utána is megpróbálkoztak a kapcsolatfelvétellel.
    ...
    Néha bánt minket, hogy koalíciós partnereink bizonyos esetekben - például a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel, vagy a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban - kissé bizalmatlanul viszonyulnak egy bizonyos kisebbséghez. Ennek a bizalmatlanságnak nem kellene léteznie, mert máskülönben nem tudunk előrelépni. Ha bizalmatlanul tekintünk egymásra, akkor soha nem tudunk olyan közel kerülni egymáshoz, hogy a problémákat a minimumra csökkentsük" - magyarázta a helyzetet a politikus." Új Szó

    Renegátok, akikben nem bízik senki. Nem eléggé magyarok és nem eléggé szlovákok sem. Két szék között a földön.

    VálaszTörlés
  136. Kertész Ákos a meghasonlott

    "Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”

    – Kertész Ákos. Nepszava.com, 2011. augusztus 29.

    Szomorú, ha valaki aggkorára elveszti az ítélőképességét.

    VálaszTörlés
  137. A szlovák nép fasisztoid vezetőket támogat

    "WikiLeaks: Maďarič nézetei fasiszták

    Feszültnek és problémásnak nevezte a szlovák–magyar kapcsolatokat az Amerikai Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségének több diplomáciai jelentése, amelyeket a WikiLeaks portál hozott nyilvánosságra.

    A külképviselet Washingtonba küldött diplomáciai táviratai szerint a szélsőséges csoportok, de a Robert Fico kormányzása alatt elfogadott államnyelvtörvény is rontott a két ország kapcsolatán. Beszámoltak Sólyom László magyar köztársasági elnök határról történő visszafordításáról is. A számtalan, „semmitmondó” magyar–szlovák kormányfői találkozóval kapcsolatban pedig leszögezték, ezek aligha jelenthetnek gyógyírt a megromlott kapcsolatokra.

    A nagykövetség többször kitért a nyelvtörvény módosítására is, Marek Maďarič kulturális miniszterről azt írta, érvelése egy hozzá közel álló munkatársa szerint nemcsak nacionalista, hanem egyenesen fasisztoid." Új Szó

    A szlovák szellemiség mibenléte megmutatkozik abban is, hogy milyen nézetek elfogadhatók számára, hogy értelmisége milyen nézetek ellen nem emeli fel a szavát.

    VálaszTörlés
  138. "A Híd titka
    tavalyi parlamenti választások óta a Smer az egyetlen párt Szlovákiában, melynek stabil, sőt növekvő támogatottságot mérnek a közvélemény-kutató ügynökségek. Szlovákiában ez már csak így van – gondolhatnánk –, Fico népszerű volt mindig, ma is az, és valószínűleg egy darabig még az marad.
    A jelenlegi kormánykoalíció pártjai már nem állnak ilyen rózsásan, legtöbbjük alulról nyaldossa azokat a százalékokat, amelyeket tavaly júniusban véres verítékkel összekapart. Ez főleg az SaS-nél figyelhető meg. Amit viszont nehéz megérteni, az az, hogy miért nem veszít népszerűségéből a Híd. Bugárék pártjának tavaly júniusi, 8,2 százalékos eredménye is csodaszámba ment, azóta a felmérések majdnem mindegyike azonos vagy nagyobb támogatottságot mér a narancssárga-fehéreknek (a tegnap nyilvánosságra hozott MVK-felmérésben 9,7 százalékot)." Új Szó

    A Híd kimutatott eredménye nem hihető.

    VálaszTörlés
  139. WikiLeaks: Csáky Pál tabutémákkal provokált


    "Egy 2008-as jelentés már arról számol be, hogy Csáky a szlovák politikusokat provokálja olyan tabutémák éltetésével, mint a Beneš-dekrétumok és az autonómia." Új Szó

    Tabutémák, amelyek a problémáink gyökerét érintik? Valóban elhallgatásra vagyunk ítélve a világ szemében?

    VálaszTörlés
  140. "Párkányban magyarul és angolul is bemondták, hogy vonat érkezett" Új Szó

    Miért van ennek a mondatnak hírértéke? Talán az angol miatt?

    VálaszTörlés
  141. Az EU-ban eltűnnek a határok, de hogyan látja ezt a kérdést a Szlovák Nemzeti Párt vezetője

    Slota: Európa tiltakozott a magyarok szégyenteljes kezdeményezése ellen
    Magyarország azért adott választójogot a határon túli magyaroknak, hogy ezzel előmozdítsa Dél-Szlovákia betagozódását Magyarországba – véli Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke.

    „Ezt a lépést annak ellenére hozták meg, hogy Európa fejlett része tiltakozott szégyenteljes kezdeményezésük ellen” - mondta a pártvezető.

    A nemzeti párti politikus attól tart, az 1938-39-es évek történéseit idéző szituáció alakulhat ki a magyar kormánydöntés nyomán. Ezért felszólította a kormányt, „szüntesse meg a kollaborálást a Híddal, és végre kezdjen el a nemzetállami érdekek érvényesítésével foglalkozni” - tette hozzá. A magyar kormány döntése értelmében a határon túli, magyar állampolgársággal rendelkező személyek szavazhatnak a magyarországi parlamenti választásokon."

    Az világos minden uniós állampolgár számára, hogy az EU létrehozása a fejlődés irányába tett lépés volt nemcsak gazdasági téren. A privilégiumokhoz való makacs ragaszkodás azonban nem szűnik meg egycsapásra.

    VálaszTörlés
  142. Gašparovič sajnálja Schmitt levelét
    Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki annak a levélnek a tartalmával kapcsolatban, amelyet Schmitt Pál magyar államfő küldött neki Gašparovič Esterházy Jánost érintő nyilatkozata után.

    "A demokratikus értékek és a történelmi tények iránti tiszteletem nem teszi lehetővé, hogy támogassam az Esterházy Jánost szentként kezelő portrét, amelyet az önök országában a történészek és politikusok egy része alkotott" - állapította meg Gašparovič Schmittnek írt válaszlevelében.
    ...
    A szlovák államfő szerint senki sem vonja kétségbe, hogy Esterházy 1942 májusában a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. Ezt az erkölcsi gesztust azonban Gašparovič nem tartja az egyetlen és meghatározó kritériumnak Esterházy politikai tevékenységének megítélésekor. "Nem szabad elfelejteni, hogy ezt megelőzően az összes akkori zsidóellenes jogszabályt megszavazta" - mutatott rá a szlovák elnök. Új Szó

    Vajon Gašparovič hogyan viselkedett volna az akkori szlovák parlamentben Esterházy helyében? Nem nehéz megítélni.

    VálaszTörlés
  143. "Szlovák elutasítással találkozik a hatumák választójoga
    A határon túli magyarok választójoga szerencsétlen európai precedens, mely biztosan nem fog használni a szlovák-magyar kapcsolatoknak – jelentette ki Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője.

    A politikus attól tart, a lépés inkább rontani, mint javítani fogja az államközi kapcsolatokat. „Nem akarom megjósolni, hogy mivel fog járni ez a döntés, de nagyon komoly lépésként tekintek rá. Ennek megfelelően kell alakítani Szlovákia további lépéseit ehhez a problémához” – mondta."

    A szlovákiai magyarság létének, jövőjének és fejlődési lehetőségének biztosítása szlovák részről "húzd meg ereszd meg" plitika. Az összlakosság számához mért csökkenő arányok figyelmeztető erejűek.

    VálaszTörlés
  144. Újabb szlovákiai magyar jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot
    Szlovákiában egyre emelkedik azoknak a száma, akik nyíltan vállalják, hogy már felvették a magyar állampolgárságot.

    "Meggyőződésem, hogy nekünk, szlovák-magyar állampolgárságú felvidéki magyarok legtöbbjének a Berényi (Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke - a szerk. megj.) és a civilek által választott utat kellene járni, ahhoz, hogy a hatalomra minél nagyobb politikai nyomás nehezedjék és az állampolgársági törvény módosuljon" - áll abban a nyilatkozatban, amelyet Kassa Gyula, református lelkész vasárnap juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
    "Egy olyan országban szeretnék élni, amely állampolgárainak biztonságot, egyenlő jogokat, a tisztességes élethez méltó feltételeket és törvényeket biztosít. Egy olyan országban szeretnék élni, amely nem korlátozza őshonos polgárai egyéni és kollektív jogait, amely nem akarja kirekeszteni és kizárni a közéletből saját állampolgárait azáltal, hogy megfosztja őket a legalapvetőbb jogaitól és elveszi állampolgárságukat. Olyan országban szeretnék élni, amely kezet nyújt a vele egy szövetségben élő baráti, szomszédos országnak és kezet nyújt a vele egy országban élő nemzeti közösségeknek és akceptálja jogos kéréseiket. Csak bízom benne, hogy egy ilyen ország állampolgára vagyok és az is maradok" - zárja nyilatkozatát Kassai Gyula. Új Szó

    Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Az európaiság szelleme szabadságot és egyenlőséget jelent minden téren és mindenki számára. A sovén, elnyomó demagógiákhoz foggal-körömmel ragaszkodó népek erkölcsi veresége már most is nyilvánvaló.
    A nemzeti privilégiumoknak az EU-ban bealkonyult.

    VálaszTörlés
  145. "Fronc megfigyeltetné Magyarországot
    Pozsony.| Az Európai Bizottságnak el kellene kezdenie Magyarország megfigyelését a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga miatt – jelentette ki ma Martin Fronc, a KDH képviselője.

    „Az Európai Bizottságban már a múltban is felvetődött Magyarország megfigyelése, a kormány antidemokratikus lépései miatt. Ha ilyen javaslat lenne, akkor azt támogatnám” – mondta a kereszténydemokrata képviselő. Fronc szerint aggasztó, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok is szavazati jogot kapnak Magyarországon.
    ...
    Fron szerint a határon túli magyarok választójoga rontja a két ország kapcsolatát. „Már most sem jó, sőt, inkább fesztült a kapcsolat Magyarország és Szlovákia között. Szlovákiának ezért már lépnie kell, de normális eszközökkel, európai módon – mondta Fronc." Új Szó

    Európa már elkésett, csak nem Magyarország, hanem Csehszlovákia megfigyelésével, a Trianonban vállalt kisebbségekkel szembeni kötelezettségek elszabotálása miatt. Valóban ide kellene figyelni Szlovákiára, miért kelt gyanút bárki, aki magyarul szólal meg. S ez már tart 90 éve.

    VálaszTörlés
  146. "A verespataki bányaberuházás veszélyeire hívta fel a figyelmet két képviselő az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hétfőn, egy felszólalás pedig a magyart kizáró szlovák állampolgársági szabályozás ellen foglalt állást.

    Tőkés László alelnök, erdélyi magyar képviselő az úgynevezett egyperces felszólalások között arra emlékeztetett, hogy az EP tavaly "elsöprő szótöbbséggel állást foglalt a cianidos bányászati technológiáknak az egész unió területén való teljes betiltásáról". Mint fogalmazott, az Európai Bizottság mindmáig elmulasztotta és halogatja, hogy eleget tegyen az EP erre vonatkozó felszólításának. "Ezenközben Romániában egy környezeti és természeti katasztrófa veszélyével fenyegető korrupciógyanús bányaprojekt politikai áterőszakolása van folyamatban" - tette hozzá.
    A román szociáldemokrata Catalin Sorin Ivan szintén Verespatak ügyében szólalt fel.


    A szlovákiai magyar Mészáros Alajos megdöbbentőnek nevezte, hogy tavaly Szlovákia olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében, ha más, akár uniós ország állampolgárságát veszi fel valaki, elveszíti szlovák állampolgárságát. Mint mondta, "nem is próbálják titkolni, hogy ez elsősorban a szlovákiai magyarság ellen irányul, hogy ezzel megakadályozzák a magyar állampolgárság felvételét, amelyre törvényes lehetőség van". Úgy vélte, "az EU nem nézheti tétlenül az európai integrációs folyamat ilyen jellegű csorbítását"." Új Szó

    Helyi szinten nem nyerhető jogorvoslat, az Unió intézményei elé kell tárni problémáinkat.

    VálaszTörlés
  147. "A Közép-Európa első világháború utáni területi felosztása elleni erőszakos magyarországi támadások kezdete, hogy Budapest bevezeti a határon túli magyarok választójogát - véli Ján Slota.

    Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője erről kedden a parlamentben beszélt. "Meggyőződésem, hogy ennek a cselekedetnek nemcsak a közép-európai térségben lesznek óriási és beláthatatlan következményei, hanem magában Európában is" - tette hozzá a politikus." Új Szó

    A szabadságnak csak pozitív következményei lehetnek egy nép életében, szemben azzal, hogy a gátlástalan területcsonkításnak áldozatai vannak.

    VálaszTörlés
  148. Végre Szepsiben is

    Mindig megfájdul a lelkem, amikor Szepsin keresztülutazva nem látok magyar nyelvű feliratokat. Ennek a kisvárosnak az utcanyelve még mindig magyar.

    "Szepsi is szorgalmazza a kétnyelvűséget
    Több délnyugat-szlovákiai város - Somorja, Dunaszerdahely, Komárom - után a kelet-szlovákiai Szepsi (Moldava nad Bodvou) önkormányzata is felhívást adott ki a magyar nyelv használatának bővítése érdekében.

    A Kassához közeli település azt szorgalmazza, hogy a vállalkozók alkalmazzák és tartsák tiszteletben a magyar nyelvet. A közintézményeknek és vállalkozóknak címzett felhívás kedden este született. A tizenhárom fős képviselő-testület (amelyben nyolcan az MKP, hárman a Híd tagjai) egy tartózkodás mellett egyöntetűen támogatta a kezdeményezést - írja a Bumm hírportál.
    Míg Somorján, Dunaszerdahelyen és Komáromban is többséget alkotnak a magyarok, Szepsin a hivatalos statisztikák szerint a lakosság 43,6 százaléka magyar nemzetiségű.
    "A szlovákiai helyzet motivált minket, szeretnénk, ha azokon a településeken, ahol a húsz százalékot eléri a kisebbség tagjainak aránya, következetesen be tudjuk tartani a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Szepsiben korábban is ennek szellemében viselkedtünk, szeretnénk láthatóvá tenni a magyar nyelvet" - közölte a hírportállal Zachariás István, a város polgármestere. Elmondása szerint a magyar nyelv kérdése mindig időszerű, és Szepsi képviselőtestület is szeretné, hogy a magyar nyelv ne degradálódjon konyhanyelvvé.
    Zachariás rámutatott: a kisebbségi nyelvhasználati törvény megszületése után a város lehetőséget biztosított az anyanyelvű beadványok fogadására, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek száma még mindig nagyon kevés. Ami az állásfoglalást illeti, a polgármester hangsúlyozta, egy olyan határozatról van szó, melyről nem tudni, milyen következményekkel jár. "Ez egy felhívás, kérés arra, hogy tiszteljük egymást" - állította a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa." Új Szó

    Öntudatlan állapotából talán felébred Szepsi, s a környező magyar falvak gyámolítója lehet, mint a régmúltban volt ennek a magyar régiónak a központja.

    VálaszTörlés
  149. Európa közepén elfelejtve és újra felfedezve

    "A felvidéki magyarság helyzetéről rendeztek vitát Strasbourgban

    Berényi Józsefet fogadta az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén a Gál Kinga vezette Kisebbségi Munkacsoport.

    Az Európai Parlament Magyar Néppárti Képviselőcsoportjának sajtóközleménye szerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság helyzetét és a szlovák kormányzat kisebbségekhez való hozzáállását európai kisebbségvédelmi összefüggésbe helyezve ismertette az EP-képviselőknek. Az érdekfeszítő beszámoló után az ülés számos résztvevője elfogadhatatlannak tartotta az uniós polgárokkal szembeni nyelvi és állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetést.

    Berényi József előadásában sajnálatát fejezte ki, hogy az az európai nemzetközi intézményrendszer, amely a kilencvenes évek során a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, ma már nem tud hatékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatokat. Az Európai Unió által feltételül szabott koppenhágai kritériumok betartatása és a csatlakozás utáni követése ugyancsak elengedhetetlen lenne a kisebbségi közösségek számára.
    ...
    Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő zárszavában felhívta a munkacsoport tagjait és az őshonos kisebbségi szervezetek képviselőt, hogy készítsenek egy közös akciótervet annak érdekében, hogy változtassanak az Európai Unió magatartásán az őshonos kisebbségek irányában."
    Új Szó

    VálaszTörlés
  150. "Sólyom László: Lelkesítő példa a szlovákiai magyarság röplap-mozgalma
    Lelkesítő, nagyszerű példának nevezte a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalmat Sólyom László a Nagykaposon elmondott beszédében szombaton. A volt köztársasági elnök a Mécs László pap és költő - aki 1920-tól 1929-ig volt plébános Nagykaposon - tiszteletére rendezett emlékesten úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig egységes volt, nyelvében, kultúrájában és történelmi tudatában.

    Az anyanyelv használata a kisebbség elidegeníthetetlen joga, a szlovákiai magyarság civil kezdeményezése lelkesítő, nagyszerű példát mutat fel a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalommal - mondta Sólyom László, aki szerint ez a kisebbségi magyarságnak a helyzethez illő, spontán válasza."
    A szlovákiai magyarok civil mozgalma természetes reakció a nyelv teljes háttérbe szorítása ellen. Várjuk viszont a mozgalom elismerésének és elfogadásának legalább csekély jeleit szlovák részről.

    VálaszTörlés
  151. "A Matica felhívása a szlovák nyelvű oktatásért
    Ellenzi a Matica slovenská (MS), hogy Mária Terézia emlékműve kerüljön a Ľudovít Štúr-szoborcsoport helyére Pozsonyban. Hétfőn koszorút helyeznek el a szobornál, kifejezve, hogy az alkotásnak továbbra is a Štúr téren a helye.

    Erről Marián Tkáč országos Matica-elnök a nemzeti kulturális szervezet szombati turócszentmártoni (Martin) közgyűlésén beszélt.

    Megjegyezte, nincs semmi gondjuk Mária Teréziával, de a szobra állhat máshol is.

    Az említett téren most Štúrnak és nemzetébresztő társainak a szobra található, de a Pozsonyi Városszépészeti Egylet (BOS) szeretné, ha Mária Terézia lovas szobra (más nevén a Mária Terézia-emlékmű) kerülne oda vissza. Fadrusz János 1897-ben felavatott alkotása ezen a helyen volt, de 1921-ben cseh(szlovák) légiósok lerombolták.

    Az MS felhívással fordult az illetékes állami szervekhez és az önkormányzatokhoz, hogy országszerte ügyeljenek a szlovák nyelven történő oktatásra. "Hogy a jövőben is megértsük egymást" - indokolta a lépést a szervezet elnöke. Az egyházakat is felszólították: minden állampolgár számára tegyék lehetővé a szlovák nyelvű istentiszteletek látogatását. "Nem fogják elhinni, de ez nem mindig szabály" - jegyezte meg Marián Tkáč."

    A Matica slovenská kulturális szervezet, amely ostorral támogatná a szlovák nyelv és kultúra szeretetét ott, ahol nem tudnak rájönni, mi is az.

    VálaszTörlés
  152. "Nem népszerű a határon túliak választójoga
    A magyarországiak háromnegyed része nem tartja jó ötletnek, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak. Legalábbis ez derül ki a Kitekintő.hu internetes hírportál felméréséből, amelyet olvasói körében készített, nem reprezantatív mintán.

    Legtöbben a hozzászólók közül az adófizetéssel érvelnek: mindenki ott szavazzon, ahol adózik. Érdemes felidézni ezzel kapcsolatban a szlovák választási rendszert, amely lehetővé teszi a határon túli szlovákoknak, hogy adózás nélkül szavazzanak. A szlovák politikai elit nagy része ennek ellenére bírálja a magyar választójog kiterjesztését." Új Szó

    A határon túli szlovákok választójogot élveznek Szlovákiában, viszonossági alapon a szlovák társadalomnak is el kellene fogadnia a határon túli magyarok választáshoz való jogát Magyaroszágon. Ezt a jogot viszont szűkíteni kellene abban az esetben, ha a választók nem adófizetők Magyarországon. A határon túliak választójogának az összmagyar kérdésekbe való beleszólás jogává kellene válnia, kivéve ebből a körből helyi kérdésekről való döntés lehetőségét.

    VálaszTörlés
  153. Nyárvégi jégolvadás

    "Újvidéken megkezdték a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését
    A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) által a vajdasági ombudsmanhoz eljuttatott beadvány eredményeként Újvidéken megkezdték a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését.

    A VajdaságMa délvidéki hírportál beszámolója szerint egyelőre az újvidéki vasúti híd közelében és a Veternik felé vezető út mentén került ki a város nevét hirdető többnyelvű tábla. A VMDK-t arról tájékoztatták, hogy hamarosan Újvidék egész területén megjelennek a többnyelvű helységnévtáblák."

    Szerencsére a Vajdaságban másképpen gondolkodnak, mint Szlovákiában, ahol arról születnek törvények, hogyan vegyék el a kisebbságiek kedvét az anyanyelv használatától,
    és hogyan tegyék lehetetlenné a kettős állampolgárság felvételét a mihaszna magyaroknak.

    VálaszTörlés
  154. Nézzünk önmagunkba!

    "Ki az igazi magyar?
    Arra a kérdésre, ki az igazi magyar a közelmúltban a hazai magyar sajtóban egy olvasói levélben találtam meg az igazán bölcs választ. Nem az az igazi magyar, akinek a nagyszülei magyarok voltak, hanem az, akinek az unokái is magyarok maradtak. A szüleink, nagyszüleink magyarsága nem a mi érdemünk. Azt ők választották és vállalták sok-sok nehézség és megpróbáltatás árán is.

    Mi csak arra lehetünk büszkék, hogy gyermekeinket magyarnak neveltük, és hogy az unokáinkkal is tudunk magyarul beszélgetni. Máris hallom az ellenvetéseket, hogy ez sok helyütt miért nem sikerült: a más nemzetiségű házastárs, a túl messze levő magyar iskola, a kollégák kellemetlen, piszkálódó megjegyzései, a „gyermek majdani jobb érvényesülése” miatt kellett a szlovák iskolát választani. Ahonnan az út már csak elvétve vezet vissza a magyar önazonosság-tudathoz." Új Szó


    Helyrehozható is lehet, de leginkább helyrehozhatatlanná válik, ha gyermekeink nevelését szlovákokra bízzuk, mert szembefordítják őket nemzeti önazonosság tudatukkal. A negatív ingerközeg hatására tagadni kényszerülnek gyökereiket.

    VálaszTörlés
  155. Ott kell keresni meghallgatást, ahol meghallgatnak

    "A Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége Berényi József elnök vezetésével ma Brüsszelben tárgyalást folytatott Joseph Daullal, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjével

    „A tárgyalás kiemelt témái a kisebbségek jogainak védelme, a Szlovákiában élő kisebbségek jogainak helyzete, a kettős állampolgárság kérdése, valamint a néppárti együttműködés voltak.
    ...
    „Joseph Daul elmondta, Franciaországban már elfogadott a kettős állampolgárság intézménye. Ezt mutatja az is, hogy a franciaországi elnökválasztás jelöltjei között is vannak kettős állampolgárok. Franciaország alkalmazza az aktív választójogot a határon túl élő francia állampolgárokra, azaz választhatnak és megválaszthatók is. Az Európai Néppárt frakciójának vezetője nagyra értékelte az MKP európai parlamenti képviselőinek, Bauer Editnek és Mészáros Alajosnak a munkáját - a néppárti frakción belül is. Mint mondta, az MKP megbízható partner.” Új Szó

    Az MKP jó úton jár, ha eredményre akar jutni. Szlovákiai törvényei a szlovákiai magyarok ellen születnek, nem érdekében.

    VálaszTörlés
  156. Szlovákiáról csak jót vagy semmit!


    "Slota: A szlovák pártok szakítsák meg kapcsolataikat a magyar pártokkal!
    ...
    A politikus kifogásolja, hogy Berényi az Európai Parlamentben bírálta a szlovák kormány kisebbségi politikáját, illetve, hogy Balogh Csaba új pozsonyi magyar nagykövetet tájékoztatta a szlovákiai belpolitikai fejleményekről." Új Szó

    Bizakodunk benne, hogy ha csigalassúsággal is, de a karaván halad!

    VálaszTörlés
  157. Boldoghy Olivér is felvette a magyar állampolgárságot

    Boldoghy Olivér színész és vállalkozó bejelentette, felvette a magyar állampolgárságot, és erről tájékoztatta a belügyminisztériumot is.

    Szlovák állampolgárságáról azonban nem kíván lemondani. Ezért nyílt levélben szólította fel Iveta Radičová miniszterelnököt, hogy kormánya törölje el a Robert Fico által hozott, a magyar egyszerűsített honosításra irányuló ellentörvényt.

    "Semmilyen körülmények között nem kívánok lemondani szlovák állampolgárságomról. Teljesítettem a kötelességem, bejelentettem a minisztériumnak az állampolgárság felvételét, de nem fogok kitölteni semmilyen nyomtatványt, és az irataimat sem fogom leadni, hogy elvehessék az állampolgárságom” – mondta. Új Szó

    A szlovák politika kivár, mert tudható, hogy ezek az emberek nem fognak tétovázni, hogy Brüsszelig menjenek, s ott Szlovákia szénája e tekintetben nem áll túlságosan jól.

    VálaszTörlés
  158. Diszkrimináció a javából

    "Az a szlovák állampolgár, aki cseh állampolgárságért folyamodik, és megkapja azt, nem veszítené el a szlovák állampolgárságát.

    Ebben a szellemben módosítaná az állampolgársági törvényt a belügyminisztérium – tájékoztatta az Új Szó Online-t Natália Hattalová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

    A módosítást most bocsátották tárcaközi egyeztetésre, így még a kormánynak és a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ha elfogadják, 2012. május 1-jén lépne hatályba.

    A módosítást a hosszú időre visszanyúló történelmi, kulturális és családi kapcsolatokkal indokolja a minisztérium. A többi állam esetében azonban maradna a jelenleg is érvényes, Robert Fico által hozott ellentörvény, azaz, aki nem születés vagy házasság útján szerzi meg más állam állampolgárságát, hanem saját akaratából, az elveszti a szlovákot." Új Szó

    A faji alapú megkülönböztetések tiltása a nemzetközi egyezmények alapja. Szlovákia ezt az elvet kísérli meg semmibe venni. Zűrzavaros állam- és nemzettudat!

    VálaszTörlés
  159. Duray Miklósnak évek óta sikerül gúnyt űznie a szlovák nemzetiek magyarellenességéből.

    "Duray feldühítette Slotát

    Fellebbezett a végrehajtás ellen Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja volt alelnöke. Az expolitikus 2006 óta áll perben a Szlovák Nemzeti Párttal.

    A választásokat követően a magyarországi InfoRádióban ugyanis azt mondta egy műsorban: az SNS fasiszta párt.

    A bíróság emiatt bocsánatkérésre kötelezte. Ő azonban a bocsánatkérést magyar nyelven küldte el. Az SNS ezért újra bíróságra adta, a bíróság pedig végrehajtó útján akarja tőle behajtani a szlovák nyelvű bocsánatkérést." Új Szó

    A Slota vezette pártnak már 140 éve magyargyűlölet a Szentírása, mondhatni - a vallása. Ők az őszinte szlovák-magyar kiegyezés legnagyobb kerékkötői. Hívei az elmúlt években többször kormánytényezőkké lettek, megkaparintva az oktatásügyet, így törekedtek átörökíteni gyűlöletüket a gyermeki lelkekbe.

    VálaszTörlés
  160. A különbséget tevő és a megtorló jellegű törvény elfogadhatatlan.

    Állampolgársági törvény - a Híd nem támogatja Hrušovský és Mikuš javaslatát
    A két koalíciós képviselő javaslata szerint a jövő évtől a más állampolgárságért folyamodók nem veszítenék el a szlovákot, ha az adott országban ott-tartózkodásuknak nyilvántartott formája van.
    ...
    Gál Gábor, a Híd képviselője szerint a módosító javaslat nem jelent a priori megoldást, csak amolyan kozmetikázást, és a jövőben is lesznek olyanok, akik a jogszabály miatt elveszítik az állampolgárságukat. Gál szerint az a megoldás, ha a parlament visszatér a Fico-féle módosítás előtti törvényhez.
    ...
    Gál megjegyezte, a magyar jogszabály elfogadásáig senki sem talált kivetnivalót az (akkor még módosítatlan) szlovák állampolgársági törvényben." Új Szó

    Gál Gábor helyesen értelmezi a helyzetet. Vissza kell térni a kérdésben a Fico előtti állapothoz, amikor a törvény még nem volt megtorló szándékú.

    VálaszTörlés
  161. Eltávozott Makovecz Imre


    Néhány gondolata:

    "A magyar nem birka nép, hanem türelmes és végtelenül alkalmazkodó."

    "Mindenkinek megfelelni, az a ringyók kategóriája."

    " A legnagyobb megismerő erő, az a szeretet."

    "Ha egy idegen dramaturgiát hagyunk megvalósítani, a tragédiai felé megyünk."

    "Minket a föld felszínéről eltaposni lehetetlen."

    VálaszTörlés
  162. "Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!

    Mára virradóra kétnyelvűséget követelő feliratok jelentek meg Dunaszerdahelyen, a Vasút utcában elhelyezett óriásplakátokon – tájékoztatta az Új Szó Online-t egy olvasónk, Györffi Ákos.

    Nagyításhoz kattintson valamelyik képre:
    Györffi Ákos felvételei
    A "Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!", illetve "Magyarul is!" feliratok valószínűleg mára virradóra jelentek meg." Új Szó

    Még messze vagyunk attól, hogy a kétnyelvűség természetes megnyilvánulás legyen Dél-Szlovákiában. Meglepő, hogy az OTP is hamis játékosnak bizonyul ebben a létfontosságú kérdésben. A magyarországi cégek és vállakozások Szlovákiában szinte azonnal feladják identitásukat, mihelyt bekerülnek a szlovák közegbe.

    VálaszTörlés
  163. Malina Hedvig ügye szlovákiai magyar ügy

    "Egy a tárca által szervezett háttérbeszélgetésen a helyettes államtitkár kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy Malina Hedvig megkapja az "erkölcsi rehabilitációt" a szlovák közvélemény előtt.
    Emlékeztetett, az ügyben több alkalommal szakértők "gyökeresen mást" mondtak, mint ami a korábbi hivatalos szlovák nyilatkozatokban elhangzott." Új Szó

    Olyan ez, mindha a szlovákiai magyarokat készülnének rehabilitálni. Megint csak engedményre kényszerül a szlovákság a magyarokkal szemben. Nem az igazság számít. Egyszer csak kipukkad ed a hatalmasra duzzadt magyar fóbia?

    VálaszTörlés
  164. "Gyakorlati útmutatót készít a kettős állampolgárságról a Jogsegélyszolgálat

    A Jogsegélyszolgálat munkatársai a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérésére megvizsgálják a kettős állampolgársággal kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákat. A jogászok célja, hogy tanácsaikkal segítsenek azokon, akik fontolgatják a magyar állampolgárság felvételét, vagy már elveszítették szlovák állampolgárságukat."

    Alcím: Lyukas a törvény

    VálaszTörlés
  165. "A szlovák–magyar viszony jelenleg egyértelműen a legkomplikáltabb a Kárpát-medencében. Balogh Csaba nemrég kinevezett pozsonyi nagykövetet ennek a viszonynak a lehetséges okairól, továbbá a közös célokról és lehetőségekről kérdeztük.
    ...
    Az Esterházy-polémia semmi ahhoz képest, ami az elkövetkező hetekben várható, amikor Budapesten a választójog kiterjesztéséről fog szavazni az Országgyűlés. Felkészítették önt Pesten arra, hogy itt rázós évek következhetnek?
    Egyértelműen igen. Egyébként a választójogi törvény módosítását egy borzasztóan egyszerű kérdésnek tekintem: Magyarország olyan irányba fogja módosítani a választójogi törvényét, amilyen irányba Szlovákia már régen megtette. Nem látok itt olyan racionális jogi, politikai vagy egyéb érvet, amivel a szlovák partnereink ezt nehezményezhetik." ÚJ Szó

    A szlovák politika a saját lépéseit is képes megtagadni, amennyiben azok a magyarok lépéseinek vagy igényeinek magától értetődő jogosságát alátámasztanák. Ez a játék nem a tisztességről, hanem a törtlnelem során megkaparintott privilégiumok megtartásáról szól.

    VálaszTörlés
  166. Valami Malinák Zsolt az Új Szóban

    "A kisebbséget megosztó nagy egység

    Orbán a szlovákiai magyarságra nézve azzal is negatívan avatkozik be a szlovákiai politikába, hogy az egyik magyar politikai érdekképviseletet megvásárolja, a másiktól meg elvitatja azt a minőséget, hogy képviseli az itteni magyarságot. Azt a kérdést kellene megválaszolni, hogy ezt milyen alapon vitatja el. Jogi alapon? Morális alapon? Egyikkel sem rendelkezik. Erre a kérdésre a józan gondolkodás keretei között nem tudok értelmes és logikus választ adni. Nyilván Orbán se. Nem csodálkozom azon, hogy a demokratikus szlovák értelmiség orrát is facsarja a nacionalizmus déli áramlatának bűze."

    Elszomorító, ha valakit azért fizetnek meg, hogy írjon már egy dehonesztáló cikket. Ha viszont a leírtakat komolyan gondolja, az még szomorúbb, mert az a "szerző" patológiai elmeállapotára utal.

    VálaszTörlés
  167. "Semjén: Trianonban nem külső ellenségeink győztek le bennünket

    Trianonban nem a külső ellenségeink győztek le minket. Azért következett be a trianoni katasztrófa, mert a belső ellenségeink hátba szúrták az országot - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Oroszlányban a kettős keresztet formázó Trianon-emlékmű avatásán kedden mintegy 300 fős hallgatóság előtt.

    "Azért következett be a tragédia, mert az ország élén nem egy Tisza István-formátumú államférfi állt, hanem egy olyan szerencsétlen, alkalmatlan pojáca, mint Károlyi Mihály, vagy egy olyan virtigli hazaáruló, mint Linder Béla, aki honvédelmi miniszterként azt mondta, hogy nem akar több katonát látni" - jelentette ki Semjén Zsolt." Új Szó

    Sajnos, ez így történt, nem új felismerés!

    VálaszTörlés
  168. Politológus az MKP és a Híd lehetséges összefogásáról
    Iveta Radičová akár saját párttal is indulhat a márciusi előrehozott választásokon Tomáš Koziak politológus szerint.
    .....
    Bejutásra esélyesnek tartja az MKP-t is. "Lehet, hogy az MKP és a Híd vezetői megállapodnak. A megegyezés mindkét párt számára roppant előnyös volna, hogy a szlovákiai magyarokat képviselő párt együtt menjen tovább" - mondta az elemző. Új Szó

    Újra kell gombolni a kabátot, barátaim!

    VálaszTörlés
  169. "Tomas Tranströmer svéd költő, az idei irodalmi Nobel-díjas a magyar irodalom nagy barátjaként ismert és sok magyar verset is lefordított svéd nyelvre.

    Mezey Katalin József Attila-díjas író, költő, a Széphalom Könyvműhely vezetője elmondta, hogy Tranströmer válogatott verseit 2001-ben adták ki 117 vers címmel, és 2003-ban megjelentették Az emlékek látnak című rövid, megindítóan szép önéletrajzi írását. Mezey Katalin azt is közölte, hogy pénteken újra a boltokban lesznek a friss Nobel-díjas költő kötetei. Tranströmer Thinsz Géza magyar költővel - aki 1956 óta élt Svédországban - volt barátságban, rajta keresztül ismerte meg a magyar költészetet és az ő nyersfordításai alapján ültette át Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc és Pilinszky János verseit svéd nyelvre. Az 1999-ben kiadott gyűjteményében 43 magyar költő verse szerepel. Emellett fordított Borisz Paszternák orosz író, költő és Odysseas Elytis görög költő verseiből is." RP Portál

    Kertész Ákos önártalmas megnyilvánulása után önbecsülésünk hamujából egy szikra. 

    VálaszTörlés
  170. Nevezheti magát újságírónak, aki ilyet le képes írni?

    "Nincs ugyanis semmilyen speciális magyar út. Az út, amire Magyarország több mint egy éve rátért, és amelyen Slota és a tőle, valamint Orbántól nem sokban különböző Robert Fico, a Smer elnöke Szlovákiát is szívesen látná, a mélynemzeti, populista zsebdiktátorok útja. Ha a tavalyi választások után úgy tűnt, hogy egy időre legalább Szlovákiában letérünk erről az útról, a kormány e heti bukását követően egyre nagyobb az esélye annak, hogy hamarosan mi is az Orbán által kitaposott ösvényen fogunk bukdácsolni, hiszen ha Slotának nincs is esélye labdába rúgni, Fico a korábbiaknál is nagyobb sikert arathat a jövő tavaszi választásokon."
    Új Szó

    Deformált viszonyok deformált látásmódja. Minden összefügg mindennel alapon nem lehet a mindent összemosni!

    VálaszTörlés
  171. A nyugat-európai minta kétnyelvűségből

    "Kétnyelvű útjelző tábla Dunaszerdahelynél (fotókkal)
    Kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul is feltüntető tábla jelent meg e hét végén Dunaszerdahely közelében - tájékoztatta szerkesztőségünket Kovács Balázs." Új Szó

    Szinte elképzelhetetlen volt ezidáig, hogy az útjelző táblákon olvashatók legyenek a magyar helynevek is.


    Nagyításhoz kattintson valamelyik képre:
    (Kovács Balázs felvételei)
    "Remélem, ez egy olyan kezdeményezés, amely idővel az egész országra ki fog terjedni!" - írja Kovács Balázs.

    VálaszTörlés
  172. Szükség van rá!

    "Elindult a nemzeti regiszter honlap, amelynek célja a világ magyarságának megszólítása, a szórványban és a diaszpórában élők magyar identitásának megerősítése.

    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a regisztert bemutató hétfői parlamenti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "Magyarország üzen a világban szétszóródott magyarságnak". A regiszteren keresztül lehetővé válik, hogy a magyarság tagjait, éljenek a világon bárhol, elérjék, magyar identitásukat megerősítsék.

    A másik értelme a regiszternek - folytatta -, hogy a magyarok ügyét kellő erővel lehessen képviselni. Ha a magyar nemzet bármely részét sérelem vagy támadás éri, akkor az egyetemes magyarságot ezen keresztül tudják mozgósítani, és a világot tájékoztatni - hangsúlyozta, hozzátéve: ez egy "egészséges nyomásgyakorlás a nemzeti célok érdekében".

    A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint ugyanakkor azzal is szembe kell nézni, hogy az emigrációnak harmadik, negyedik, ötödik nemzedékétől aligha várható el, hogy olyan szinten beszéljen magyarul, mint a magyar közösségben élők, de őket sem szeretnék elveszíteni. Ezért a honlap angolul, a későbbiekben pedig spanyolul is elérhető lesz majd - jelezte Semjén Zsolt.

    Kifejtette: a www.nemzetiregiszter.hu honlapon regisztrálók hetente kapnak egy rövid hírösszefoglalót Magyarország és a magyarság legfontosabb eseményeiről." Új Szó

    VálaszTörlés
  173. "GYORSHÍR: eltávolították a kétnyelvű útjelző táblát" Új Szó

    A szlovákság semmit sem ad könnyen a magyaroknak. Különösen jogokat nem!!!

    VálaszTörlés
  174. Van amikor lélekszakadva rohan a szlovák, van amikor mozdítani sem lehet

    "Az úgynevezett Táblatörvény értelmében (191/1994) Dél-Szlovákia bizonyos településein a szlovák felirat alatt kötelező lenne feltüntetni a községek nevét magyarul is, ám ezek a kékszínű táblák sok helyütt évek óta hiányoznak. Szeretnénk felhívni a Szlovák Közútkezelő Vállalat figyelmét, hogy a magyar helységnévtáblák kihelyezésének elmaradásával mulasztásos törvénysértést követ el. Felmérésünk a 2011. október 23-i állapotot rögzíti, miszerint legalább 34 településen legalább 76 magyar tábla hiányzik" - áll a közleményben.

    "Felszólítjuk a Szlovák Közútkezelő Vállalatot, hogy ugyanolyan iramban cselekedjen a lentebb részletesen felsorolt hiányzó helységnévtáblák pótlásában, mint amelyet az első kétnyelvű irányjelző tábla eltávolításakor tapasztalhattunk. Ellenkező esetben joggal feltételezhető, hogy a törvények betartását kétféle mércével mérik" - zárult a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom közleménye." Új Szó

    VálaszTörlés
  175. "Névtelen kétnyelvű kampányok

    Névtelenek, és a kétnyelvűség betartását követelik. Egymástól függetlenül több aktív csoport is tevékenykedik. Először az üzleteket vették célba, majd a hivatali nyelvhasználatban mutatkozó hiányosságokra kívántak rámutatni." Új Szó

    A valamikor egynyelvű - vagyis magyar - Dél-Szlovákia ma megelégedne a kétnyelvűséggel, ha volna rá szándék szlovák oldalról betartani azt. Nem tudni, mire lenne szükség ahhoz, hogy beálljon egy fordulat a szlovákság gondolkodásában rólunk - magyarokról.

    VálaszTörlés
  176. A gondolat elindult

    "Szavazna egy közös magyar listára? Ankét a hétfői Új Szóban."

    Senki sem veheti el a jogunkat az egységhez - az önvédelemhez.

    VálaszTörlés
  177. "Posztumusz kitüntetés Esterházy Jánosnak

    A New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL -Anti-Defamation League) zsidó szervezet idei "Bátorságért" járó kitüntetését posztumusz Esterházy Jánosnak adományozta, s a díjat csütörtökön New Yorkban az ADL éves közgyűlésén adják át Esterházy leányának.
    ...
    A szervezet indoklása szerint Esterházy János többszörösen rászolgált erre a díjra, hiszen 1939-ben aktívan bekapcsolódott a lengyel - köztük sok zsidó - üldözöttek Magyarországra való menekítésében, és ő volt az egyetlen, aki nemet mondott a zsidóüldözésre a szlovák parlamentben." Új Szó

    Ez nem csupán gesztus. Ez jelzés Szlovákia felé.

    VálaszTörlés
  178. "A Magyar Koalíció Pártja (MKP) továbbra is nyitott a választásokon való együttműködés feltételeinek megtárgyalására a Híddal - a többi közt ez áll a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa szombati, pozsonyi ülésén elfogadott nyilatkozatban." Új Szó

    A Híd szembefordul a szlovákiai magyarság egységének igényével. Ez nem tudatlanság, hanem makacs felelőtlenség! Kik ezek???

    VálaszTörlés
  179. Országos konferenciájára készül a Kerekasztal

    A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala néven három évvel ezelőtt egyeztető fórumot hozott létre mintegy félszáz szlovákiai magyar civil szervezet, állami és megyei intézményvezető, szlovákiai magyar közéleti személyiség részvételével. A Kerekasztal azóta rendszeresen megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Tóth Károlyt, a Kerekasztal egyik szóvivőjét, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatóját a közelgő országos konferencia részleteiről kérdezte Csanda Gábor.

    ...

    "A kisebbségi nyelvhasználati törvény azért sok dolgot megoldott…

    Fogalmazzunk úgy, hogy néhányat. Sajnos, az alapkérdéseket nem oldotta meg, annak ellenére, hogy a Kerekasztal többször is felhívta erre a politikusok figyelmét. És folyamatosan hangot adunk majd ennek a véleményünknek. Minden ellenkező híresztelés ellenére: rossz a törvény, mert rossz az alapfilozófiája. A kisebbségi nyelvek használatát ugyanis nem elég lehetővé tenni az élet egyes területein, azt védeni és fejleszteni is kell a nyelvhasználat egész spektrumában. Olyan helyzetekben, amilyenben ma Szlovákia is van, a kisebbségi nyelvhasználat terén bizony törvényileg kell szabályozni még a kereskedelmi vagy a magánélet egyes területeit is. És ez nem ördögtől való dolog. Ahogy például egy üzletközpontban megszabják, hogy mit kell kiírni az árcédulára, azt is kötelezővé lehet tenni, hogy kisebbségek lakta régiókban az kétnyelvű legyen. Ez ilyen egyszerű. Különben a magyar nyelv a mindennapi élet fontos területeiről szorul ki. A törvény megengedő módja nem nyújt kielégítő megoldást, hiszen ami csak lehetőség, az nem kötelező. A Kerekasztal a törvényjavaslataival, az aktivisták pedig az akcióikkal próbálták felhívni erre a figyelmet. A politikusoknak pedig ezt az üzenetet hallaniuk kellene. Tehát már most kellene dolgozniuk a törvény módosításán, mert – és ezt újra hangsúlyozom – rossz a törvény. És a törvény jobbá tételében mindenkor partner lesz a Kerekasztal." Új Szó

    Ha a törvény rossz, és ha a foggal-körömmel kicsikart nyelvi engedmények végrehajtására sincs hajlandóság, kihez fordulhatunk? Az európai közvéleményhez!

    VálaszTörlés
  180. Magyarfóbia Szlovákiában

    "A kulturális tárca horthystának tartja az új helységnévlistát
    Nem kellene olyan településneveket használni Szlovákiában, amelyek a Horthy-korszakot és a magyarosítás éveit idézik – állítja a kulturális minisztérium. A kisebbségi településneveket tartalmazó kormányrendelet elfogadása a jelek szerint nem lesz egyszerű." Új Szó

    Minden magyar szó ostorcsapás, amelyet az ártatlan szlovák léleknek el kell szenvednie. El fognak vérezni szegénykék a sok-sok sebtől, amelyeket nem hagynak behegedni azok a fránya magyarok. Ők is beszéni akarnak. És méghozzá magyarul...!!!

    VálaszTörlés
  181. Szlovák szellem és szlovák jellem

    "A helyneveket nem minősíthetjük a kor alapján, amelyben keletkeztek, figyelmeztet Simon Attila történész, a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének vezetője. „Ha egy elnevezés a szocializmus éveiben született, akkor jó, ha a Horthy-korszakban, akkor nem?" Új Szó

    VálaszTörlés
  182. Az Édentől keletre

    "Meglepődtünk a pimaszságán.

    Az amerikai nagykövetség diplomáciai jelentése a Malina Hedvig-ügyben kidolgozott Labaš-jelentésről." Új Szó

    Amerikában nem is sejtik, hogy a magyarellenesség ugyan olyan motiváló erő a szlovák lélekben, mint egyes arab lelkekben az amerikaellenesség.

    VálaszTörlés
  183. Előnyös lehet kisebbséginek lenni?!

    "A közelmúltban egy barátom mondta lelkesen: képzeld, négy gyerekem közül kettő a nyelvtudása miatt nyert nemzetközi pályázatot. Mindkettő multinacionális cégnél pályázott, s mindkettő esetében a pályázati kiírás feltétele volt, hogy az érdeklődő jól tudjon angolul, németül, csehül, szlovákul és magyarul. A multi ugyanis egységnek látja Közép-Európát. A fenti kívánalmak pedig ki másnak, mint egy szlovákiai magyarnak írattak ki. Mert sok prágai tud angolul és németül, de melyik közülük magyarul is? Ugyanez Budapesten: a német s az angol nyelv ismerete evidencia, de ki tud közülük csehül vagy szlovákul?" Csáky Pál

    VálaszTörlés
  184. Új fejezet kezdődött a szlovákiai magyar történetben

    "Boldoghy Olivér elveszítette szlovák állampolgárságát
    2011. november 19. szombat, 17:56 | MTIPozsony| Elveszítette szlovák állampolgárságát Boldoghy Olivér komáromi vállalkozó, aki a nyáron felvette a magyar állampolgárságot.

    Boldoghy Olivér, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon közölte: pénteken megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, s ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált.
    "A határozatot már továbbították is az illetékes hivataloknak, ezért a napokban bevonják a jogosítványomat, személyimet és az útlevelemet, a szociális biztosító és a betegbiztosító állandó lakhely nélkül megszünteti a fedettségemet, és innentől nem állják az orvosi ellátásomat sem. 2012. február 14-én pedig kitoloncolhatnak az országból. Bálint-napon, szeretettel..." - jegyzi meg a vállalkozó.
    Hozzáteszi: "Magyarországi lakhelyem nincs, magyar okmányokkal nem rendelkezem, ottani személyigazolványt pedig csak úgy tudok szerezni, ha bejelentett címem van. Költözni nincs szándékomban, még ha akarnék, sem lenne hova. Megélhetésemhez létfontosságú a gépkocsi használata, jogosítvány nélkül gyakorlatilag a keresetem is odalett. Bevétel nélkül nem tudom tovább fizetni az adóimat, járulékaimat, hiteleimet, és persze nem tudom ellátni a családomat sem, betegség esetén pedig nincs pénz orvosra. Tartózkodási engedély nélkül munkát sem vállalhatok."
    Boldoghy rámutat: a megoldás az lenne, ha kérvényezné szlovákiai tartózkodását, amit minden további nélkül megkapna.
    "Ezzel viszont elismerném, hogy a szülőföldemen idegen vagyok. Elismerném, hogy igazuk volt, és elismerném, hogy nyertek. Az ügyet pedig, amiért szeptember elsején több ezer embert hívtunk el Komáromba – elárulnám. Megerősíteném az emberekben azt az érzést, hogy van miért félni, és nem érdemes ujjat húzni a hatalommal. Ezzel pedig elérik a céljukat" - fejtette ki." Új Szó

    VálaszTörlés
  185. Visszazökkentünk a fagyos valóságba

    "A magyar kormány felháborodással értesült arról, hogy - a híradások szerint – a magyar állampolgárság megszerzése miatt a Szlovák Köztársaság, az érintett személy kifejezett akarata ellenére, megfosztotta szlovák állampolgárságától Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozót, és ezzel kísérel meg alapot teremteni további életvitelét ellehetetlenítő jogfosztásokhoz - olvasható Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettese szombat este kiadott közleményében."

    A magyar ember sosem volt kívánatos szlovákiai állampolgár. Bebizonyosodott, hogy a szlovákság elméjében "Jó indián a halott indián!" Ne tessék meglepődni!

    VálaszTörlés
  186. Betonbiztos gondolkodás rólunk, magyarokról...

    "Történik a Bársonyos 22-ik évfordulóján, hogy egy komáromi adófizető polgár belügyminisztériumi levél alapján elveszíti állampolgárságát. Alapvetően azon háborodunk föl, hogy megbántottak egy magyar embert. Ez is igaz, de közben nem gondolunk arra, hogy olyan törvény alapján jártak el, amely (Alkotmánybírósági gyakorlat ide vagy oda) ellentétben áll az alaptörvénnyel, mert aszerint senkitől sem vonható meg az állampolgársága akarata ellenére. Még akkor sem, ha erről egyébként egy tucatnyi törvény rendelkezne. Merthogy azok a törvények az alkotmányt nem írják felül. Az alkotmány ezen passzusának tartalma egyébként egy bizonyos ENSZ alapokmány alapján született, és azt a mi törvényhozásunk ratifikálta, tehát akkor sem lenne rendben a dolog, ha az alkotmány most hirtelen megváltozna. Aztán meg csak bámulunk, hogy jó, ha már állampolgárság nincs, de akkor mi van olyanokkal, hogy munkavállalás, vállalkozás, egészségügyi- és társadalombiztosítás, merthogy állítólag ugyanabban az EU-ban vagyunk, ehhez jön Schengen. Nos, ezek azok a bicskanyitogató felismerések, amelyeken füstölögnünk kellene a 22. évforduló kapcsán." Új Szó

    VálaszTörlés
  187. "Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja szerdán nyilatkozatban ítélte el azt, hogy akarata ellenére megfosztották szlovák állampolgárságától Boldoghy Olivér komáromi lakost, amiért felvette a magyar állampolgárságot.



    A magyar néppárti EP-képviselők szerint ez a gyakorlat ellentétes az Európai Unió szellemiségével és alapelveivel, és "azt az üzenetet hordozza magában, hogy Szlovákia számára saját polgára - amennyiben az másik államnak a polgára is egyben - értéktelen, felesleges, nélkülözhető". Az Európai Unió viszont - emlékeztetett a nyilatkozat - azon a szellemiségen alapul, melynek középpontjában az ember, az európai polgár, az ő jogainak és identitásának tisztelete áll." Új Szó

    Az egykori szocialista tábor üdvöskéje, Szlovákia, mindig bizhatott a szláv szolidaritásban a magyarjaival szemben. Vajon változtak-e a játékszabályok az EU-ban? Érvényesülhet-e az egyenlőség és igazságosság elve a Kárpát-medencében, miután már húsz éven is túl leráztuk a vörösöket?

    VálaszTörlés
  188. "Kövér: bűn volt a délvidéki magyarok elleni kommunista népirtás
    2011. november 25. péntek, 19:19 | MTIBudapest| A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt, ennek kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a délvidéki vérengzés áldozataira emlékezve pénteken a Parlamentben."

    Elképesztő, hogy ezt ki kell nyilvánítani! Elképesztő, hogy egyes fajok jogosnak tartják ártatlan emberek legyilkolását, ha azok magyarok!

    VálaszTörlés
  189. "Semjén: Szlovákiának előbb-utóbb vissza kell vonnia ellentörvényét

    Semjén Zsolt szerint Szlovákiának előbb vagy utóbb vissza kell vonnia a magyar állampolgársági törvény kapcsán hozott ellentörvényét. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese erről az m1 Ma reggel című műsorában beszélt szerdán.

    Akármilyen színű kormány jön az előre hozott választások után, előbb-utóbb vissza kell vonni, mert ez Szlovákia számára is tarthatatlan - emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a jogszabályt bár ellenünk találták ki, de egy csomó olyan szlovákot is érint, akinek semmi köze a magyar ügyhöz. Példaként említette azokat a szlovákokat, akik Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban dolgoznak, évek óta ott élnek, megkapták az ottani állampolgárságot, és most elveszik tőlük a szlovákot.
    A felvidéki magyar vállalkozó esetéről elmondta: Boldoghy Olivér maga közölte levélben a szlovák hatóságokkal, hogy kérte és megkapta a magyar állampolgárságot. Ezután a szlovák hatóságok küldtek neki egy levelet, amelyet jogilag nehéz értelmezni. Ebben közölték, hogy miután lemondott a szlovák állampolgárságról, ennek tényét megállapítják. Boldoghy Olivér azonban nem mondott le a szlovák állampolgárságáról, csak bejelentette a tényt, hogy felvette a magyar állampolgárságot, és levelében leírta azt is, hogy meg kívánja tartani a szlovákot - szögezte le Semjén Zsolt. Ezek után azt jelezték neki informálisan, hogy kérje a szlovák tartózkodási engedélyt, és utána megkapja a szlovák állampolgárságot is. A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanakkor az abszurd, hogy valaki a szülőföldjén, ahol az ősei évszázadok óta élnek, tartózkodási engedélyt kérjen." Új Szó

    Sajnos, Szlovákia a történelme során még sosem volt képes szembenézni tévedéseivel, hibáival és bűneivel! Mi tartaná egyébként össze?!

    VálaszTörlés
  190. "Meghallgatást tartottak szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni közmunkára hurcolásáról, "egy elfeledett igazságtalanságról", mint arra a rendezvény meghívójában kérdőjelesen utaltak.

    A rendezvényen - amelynek többek között katalán és belga EP-résztvevője is volt - Krivánszky Miklós, a deportálás áldozatait és a leszármazottakat tömörítő, kassai székhelyű szervezet (DÁLESZ) elnöke felidézte, hogy a csehszlovák hatóságok a világháború után két elnöki rendeletet hoztak az általános munkakötelezettségről. Ezek egyike azokra vonatkozott, akik elvesztették csehszlovák állampolgárságukat, ám e rendelet hatálya csak a cseh-morva és a sziléziai területre terjedt ki, Szlovákiára nem. Ennek dacára a szlovák országrészből is vittek közmunkára magyarokat.
    A nemzetközi összefüggéseket ismertetve Krivánszky kitért arra, hogy Potsdamban a szövetségesek nem járultak hozzá a magyarok tömeges kitelepítéséhez - szemben a németek jóváhagyott kitelepítésével -, így a csehszlovák hatóságok "lakosságcserét" ajánlottak. Mivel a magyar fél késleltette annak kivitelezését, csehszlovák részről nyomásgyakorlás céljából - valamint a cseh országrészekben előállt munkaerőhiány miatt - a tömeges deportálás egyoldalú eszközéhez folyamodtak. Amikor 1947 februárjában Magyarország elfogadta a lakosságcserét, a magyarok módszeres közmunkára hurcolását leállították.
    A volt Csehszlovákia belügyi irattárában található adatok szerint mintegy 44 ezer magyart deportáltak az országon belül." Új Szó

    Szlovákiában nem lelhető fel egyetlen magyar család sem, amely ne tudna regélni magyarok ellen folytatott dicstelen eljárásokról. Sajnos, a múlt - ha nem nézünk vele szembe - folytatódik a jelenben!

    VálaszTörlés
  191. "Fel kell lépni a magyarellenes megnyilvánulások ellen - jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke a Budapesten szombaton megtartott III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón, amelynek résztvevőihez köszöntőlevelet intézett a köztársasági elnök.

    Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogokat tekintve "csak azt várjuk a világtól, amit mi is megadunk másnak".
    Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes beszédében azt hangsúlyozta, hogy "emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más országénak."
    Emlékeztetett arra, hogy nem fogadható el semmilyen kettős mérce, nem fogadható el, hogy a magyar embereket másodrangú állampolgárnak tekintsék. Mint mondta: "senkit ne érhessen hátrány amiatt, hogy magyar állampolgárságot kér" a környező országokban.
    Tőkés László úgy fogalmazott: a III. Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozón a szólásszabadság jogán "emeljük fel szavunkat a szomszédos országok legtöbbikében, a volt kisantant országaiban tovább folytatódó és időről-időre felerősödő magyarellenesség újabb és újabb megnyilatkozásai ellenében". Ezen kívül hangsúlyozta az összefogás fontosságát a Magyarországon kívül, a Kárpát-medencében élő magyarokért.
    "A határok fölött újraegyesülő nemzet, a magyar állampolgárságukat visszanyerő honfitársaink összefogásával és szolidaritásával vállalunk közösséget és állunk ki magyarságuk miatt megpróbáltatást szenvedő, idegenbe szakadt testvéreink mellett" - mondta az EP alelnöke." Új Szó

    A magyarság emberi, nyelvi és közösségi jogai 93 éves késésben vannak a volt KIs-Antant államaiban. Mérhetetlen veszteség!

    VálaszTörlés
  192. "Egy kis nyugalomra vágyik családjával együtt a rimaszombati, 99 éves Tamás Aladárné, aki idén áprilisban vette fel a magyar állampolgárságot, s ezért megfosztják szlovák állampolgárságától - mondta a lánya az MTI tudósítójának szombaton.

    A Rimaszombatban született, ott is élő pedagógus kétszer már elvesztette magyar állampolgárságát, így vette fel újból idén áprilisban. Az idős asszonyt azután szólították fel, hogy adja le szlovákiai iratait, hogy ő maga jelezte: felvette a magyar állampolgárságot." Új Szó

    Könyörtelenül haladna előre a magyartalanítás Szlovákiában. Olykor homokszem akad a gépezetbe, nem számít. Csak nehogy túlságosan szembeötlő legyen az EU szemében! Hol volt, hol nem volt jóérzés?! Szlovákiában!

    VálaszTörlés
  193. Aljasságaival az államnak a világ előtt kell elszámolnia!

    "Még gyenge, de megerősödése után vissza akar térni rimaszombati otthonába a csaknem százéves Tamás Aladárné, akit szlovák okmányainak a leadására szólítottak fel, miután felvette a magyar állampolgárságot. Az asszonyt a lánya múlt szombaton hozta Magyarországra, és jelenleg a saját lakásában ápolja." Új Szó

    Újabb - évekig húzható - Malina Hedvid-ügyek a láthatáron!

    VálaszTörlés
  194. "Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjének emléktáblája is helyet kapott a csehországi kommunizmus áldozatainak prágai kegyhelyén, amely a közelmúltban lett teljes egészében felújítva és jelenleg már a hivatalos felavatásra vár.

    A Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a felújított kegyhely központi emlékművére csak két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.
    ...
    A csehországi kommunizmus áldozatainak felújított prágai emlékhelyét a tervek szerint november közepén kellett volna felavatni, de az egyelőre nem történt meg. Az emlékhely felavatásának új dátuma egyelőre nem ismeretes.

    Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak." Új Szó

    Esterházy személyének megítélése úgy Szlovákiában, mint Csehországban negatív, mivel sokak szerint az állam szétverésén munkálkodott.
    Végülis a közös államot nem ő verte szét. Jól tudjuk, hogy kik! Ő csupán helyet és jogokat szeretett volna a magyaroknak ebben az államban, ami persze nem bocsánatosabb bűn ellenségeink szemében annál, mint amivel vádolják.

    VálaszTörlés
  195. "Az állampolgársági törvény módosítását követeli a szlovák állampolgárságától megfosztott 99 éves helybéli nyugalmazott pedagógus, Tamás Aladárné támogatására szervezett keddi rimaszombati szimpátiatüntetésen elfogadott nyilatkozat - tájékoztatta az Új Szó Online-t a helyszínről tudósítónk." Új Szó

    Tiltakozik a nemzet. Újabb Malina Hedvig-ügy.
    Újabb bizonyíték arra, hogy Szlovákiában magyarok számára nincs egyenjogúság az államalkotókkal. Ahogy Tőkés László idézte nemrég a mondást:
    Beengeded a ..... és kiver a házadból.

    VálaszTörlés
  196. "Körülbelül 300 résztvevővel zajlott kedden délután a szlovák állampolgárságtól megfosztott, köztiszteletnek örvendő 99 éves Tamás Aladárné Szűcs Ilona melletti szimpátiatüntetés Rimaszombat Fő terén. A megmozduláson az alábbiakban olvasható nyilatkozatot hagyták jóvá.

    "Tiltakozó nyilatkozat
    Mi, az itt megjelentek tiltakozunk a Szlovákiába szorult magyarság nemzeti méltóságának sorozatos megsértése ellen. Ennek egyik legutóbbi megnyilvánulása a parlament és kormányzat azon döntése, amelyek következtében megfosztották állampolgárságuktól több olyan honfitársunkat, akik nyíltan felvállalták a magyar állampolgárság felvételét.
    Köztük van özv. Tamás Aladárné, Ilonka néni is, aki évtizedeken át oktatta gyermekeinket, alapítója s ma is aktív tagja a helyi nyugdíjasok Wass Albertről elnevezett körének. A vele és sorstársaival való szolidaritásnak a jeleként világítanak ma Rimaszombat Fő terén a gyertyák. Nem hallgathatunk, s nem hallgatunk!
    Veszélyes úton jár a szlovák hatalmi elit, noha eljárása nem előzmény nélküli. Fájón idézi fel ez az eljárás emlékezetünkben a második világháborút követő időszakot, a „hontalanság éveit", amikor minden alapvető emberi jogtól megfosztva kényszerültünk élni szülőföldünkön."
    Új Szó

    A házunkból való kiveretés folytatódik mindaddig, amíg egy nagyobb erő - az EU - a körmére nem néz ennek a nációnak.

    VálaszTörlés
  197. "A szlovák állampolgársági törvény sérti az EU alapjogi chartáját, az abban megfogalmazott szabad identitásválasztás jogát - véli Navracsics Tibor, aki ebben az ügyben levélben fordult az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi biztosához, majd erről négyszemközti megbeszélést is folytatott vele.
    ...
    Szerintem az Európai Uniónak túl kell lépnie azon, hogy ez szlovák-magyar konfliktus lenne, mert ... az alapjogi charta sérelméről van szó" - mondta a miniszterelnök-helyettes az újságíróknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a charta biztosítja az uniós polgárok számára az identitás megválasztásának szabadságát. Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak, amely az uniós jog - így azon belül a charta - őrzője, fel kell lépnie, ha azt sérelem éri.

    "Abban az esetben, ha egy demokrácia megfosztja a saját polgárait az állampolgárságtól, tehát szankciót alkalmaz azokkal a polgáraival szemben, akik az identitásválasztás szabadságával élnek, ez szerintem demokrácia-probléma" - jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta azt is, hogy a szabad identitásválasztás nem "egy sokadik jog", hanem a modern demokráciák egyik alapjoga. Elmondta, hogy Viviane Reding biztosította őt arról: Brüsszelben tüzetesen megvizsgálják a kérdést, és a közeli jövőben írásban választ adnak a magyar felvetésre." Új Szó

    Elfogadhatatlan, hogy a szlovák csak önmaga számára igényli a demokráciát, mástól - főleg, ha az magyar - megtagadja!

    VálaszTörlés
  198. Csodára várva

    "Kettős állampolgárság: nincs előrelépés
    Szakértői szinten próbál a jövőben megoldást találni a kettős állampolgárságról szóló szlovák-magyar vitára a két fél - közölte Maroš Žilinka szlovák belügyi államtitkár szerdán Pozsonyban, miután a kérdésről tárgyalásokat folytatott Répás Zsuzsannával, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes államtitkárával."

    Csodák pedig nincsenek!
    A babiloni fogság 80 évig tartott. Szlovákia 18 éves.

    VálaszTörlés
  199. "Fel kell tenni a kérdést, miért jöttem én ide?

    Répás Zsuzsanna magyar helyettes államtitkár tegnapi pozsonyi tárgyalásáról"

    Valóban így van!
    Boldoghy Olivér Brüsszelben néhány perc alatt többet érhet el, mint évtizedekig tartó huzavona és szócséplés Pozsonyban.

    VálaszTörlés
  200. "Az elnök ellenzi a helységnévlistát
    Ivan Gašparovič államfő szerint az új helységnévlista alkotmány- és törvényellenes, és át kell dolgozni. Háttérinformációk szerint leváltaná Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnök-helyettest, ha ilyen formában elfogadásra a kormány elé terjeszti a listát – az elnök szóvivője ezt cáfolja." Új Szó

    Érdekes, hogy nem tudunk meglepődni azon, hogy semmi közösséget nem érez velünk, mint ahogy mi sem vele. A homlákára van írva, hogy ő erre a gyűlöletre született, akárcsak Fico vagy Slota homlokára.

    VálaszTörlés